Miért tanuljunk hittant? Ha valaki fölteszi ezt a kérdést, mindjárt a választ is meg tudja adni rá. Életünk legfontosabb, köztük úgynevezett végső kérdéseire innen kaphatunk választ. Vincze Krisztián atya, a Hittudományi Kar 1-es számú keresztény bölcseleti tanszékének tanszékvezetője a hittanári képzés gyakorlati ismereteivel folytatja. „A hittanár-nevelőtanár osztatlan képzésre olyan jelentkezőket várunk, akik az óvodától a gimnáziumig átadják a katolikus hit alapvető ismereteit.”  

Kapiller Bernadett negyedéves hittanár-magyar szakos hallgató. „Régóta tanári pályára készültem, de még nem tudtam, milyen szakra jelentkezzem. Imádkozás közben kaptam meg a választ. Ennek hatására vágtam bele, és nem bántam meg.”

A Hittudományi Karon hittanárokat, katekéta lelkipásztori munkatársakat, katolikus közösségszervezőket és teológusokat képeznek. „Mind a négy képzés esetében fontos, hogy a hallgatók mélységében és összefüggéseikben sajátítsák el a katolikus hitismereteket. A katolikus hitigazságokat képviseljék a vallásközi vagy felekezeti párbeszédben is, és életformájukkal is tanúskodjanak hitükről.” A kar életére jellemző személyesség már a felvételi alkalmassági vizsgánál megkezdődik, „s így szeptemberben nem állunk ismeretlenül egymás előtt”.

Az egyszakos hittanár-nevelőtanár osztatlan képzés a 2020/2021-es tanévben levelező tagozaton indul, majd úgy tervezik, később nappali munkarendben is elvégezhető lesz. A tanulmányok során a hallgatók rendszerezett formában megismerkednek az egyház tanításával, a hitigazságokkal. Alapozásként keresztény bölcseletet tanulnak, ennek keretében logikát, ismeretelméletet, antropológiát, kozmológiát, etikát… „Ezek a tantárgyak azért is nagyon szépek, mert minden hallgatót arra serkentenek, hogy képes legyen párbeszédre lépni a humán tudományokkal. Az alapvető hittan – mint a neve is jelzi – az alapvető hitbeli tudnivalókat, Jézus Krisztus személyének megismerését, az ökumenizmus történetének áttekintését, a világvallásokban való tájékozódást nyújtja. A teológiai modulok lényegét a dogmatikai diszciplínák: az istentan, a krisztológia, a szentháromságtan, az eszkatológia, a mariológia adja; s nagyon fontos tudásanyagot jelent természetesen a patrológia is. Hallgatóink nagyon szeretik az erkölcsteológiát, amely a megélt keresztény élet normáit foglalja össze.” Izgalmas stúdium az egyháztörténelem, amely nélkül aligha érthető az egyetemes történelem.

Nagyon élvezem az előadásokat, mondja Bernadett. „Az egyetemen tudományos alapokra helyezik a hittani és a teológiai ismereteket. Amióta például háttértörténelmet és a Biblia kutatástörténetét is tanultam, másként hallgatom a prédikációkat, sokkal jobban értem az összefüggéseket, és ez nagyon jó élmény. A tudományosság mellett a lelkiség is teret kap. Többször előfordult, hogy a magánéletemre vonatkozó kérdésekre egy-egy előadáson kaptam választ.”  

Alapos pedagógiai és pszichológiai képzésben is részt vesznek a leendő hittanárok. (Aki egy másik tanári szakkal – magyar, történelem, nyelvek – kívánja párosítani itteni tanulmányait, mint Bernadett, annak a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karra kell beadnia jelentkezését.) „A tíz féléves képzés során az utolsó két szemeszterben összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítenek a hallgatók.” A gyakorló iskolában mentortanárok segítik őket, az egyetem részéről pedig a gyakorlatvezető oktatók kísérik a hallgatókat.

Az Erasmus program kínálta külföldi tanulmányok a hittanár-nevelőtanár hallgatók számára is elérhetők. Ha valaki elnyeri a Kopits Alapítvány ösztöndíját, ez tanévenként 250 ezer forintot jelent a diáknak.

A Pázmányon belül – létszámát tekintve – a Hittudományi Kar a legkisebb. „Ilyen körülmények között természetes, hogy közvetlenebb, személyesebb légkör alakul ki az oktatók és a hallgatók között.” A szokásos diákprogramok mellett – gólyabál, klubbeszélgetések, szakmai napok – a katolikus életforma alkalmait is kínálják: a nappalisoknak hétközben kétszer van lehetőségük szentmisén részt venni, a levelezősöknek szombaton. Félévente egy-két alkalommal kötelező ez, „de azt hiszem, a Hittudományi Karon ez teljesen magától értetődő”.

Bernadett részt vesz a diákbizottság munkájában. „Arra törekszünk, hogy jó hangulatú közösség alakuljon ki. Rengeteg programunk van, nemcsak a lelki napokra gondolok, hanem igyekszünk sokféle, színes közösségi élményt – gólyabál, gólyatábor – is beemelni, hiszen ezek is fontosak egy egyetemista életében.” 

A hallgatók időnként közelebbről is megismerkednek valamelyik katolikus templommal, felkeresnek más felekezethez tartozó intézményeket is. Ellátogatnak az ismert zarándokhelyekre és vallási központokba. „Úgy szeretnénk katolikusok lenni, hogy a katolikus élet mellett tekintettel vagyunk más felekezetek jelenlétére is” – mondja a tanszékvezető.

Elsősorban az egyházi, de az állami iskolák is előszeretettel várják a frissen végzett hittanárokat. Tanítani fogok, mondja Bernadett. „Hogy megmutassam a fiataloknak, a gyermek- és kamaszkorúaknak, hogy az őket foglalkoztató, bennük forrongó kérdésekre igenis lehet értelmes válaszokat találni.”

Aki kedvet érez a tanári pályához, a pedagógusi munkához, s ezzel együtt fontosnak tartja a katolikus szellemet, részt kíván venni az egyház evangelizációs munkájában, annak előszeretettel ajánlja Vincze Krisztián atya a karon folyó képzést. „Egyszerre van szükség tudásvágyra és a tudás átadásának vágyára, s az emberi ismeretek közül az élet számos helyzetében a hitismeretek a legfontosabbak.”

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE