A tárgy a Hegelt követő időszaktól a 20. századig tekinti át a kor meghatározó filozófiai diskurzusait. A kurzus főbb témakörei: poszthegelianizmus (a feuerbachizmust és a korai marxizmust is idevéve), angolszász hegelianizmus, a természettudományos gondolkodás behatolása a filozófiába (materializmus, fizikalizmus, biologizmus, osztrák szcientizmus), újkantianizmus, az élet- és egzisztenciafilozófia 19. századi genezise és főbb reprezentánsainak (Soren Kierkegaard, Arthur Schopenhauer, Eduard von Hartmann, Wilhelm Dilthey, Franz Brentano, Friedrich Nietzsche) munkássága.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Bolzano, Bernard: A lélek halhatatlansága avagy Athanasia. Mi a filozófia? Budapest, Szent István Társulat, 2001.

Brentano, Franz: Az erkölcsi ismeret eredete. Budapest, Kossuth, 1994.

Fischer, Kurt Rudolf (szerk.): Österreichische Philosophie von Brentano bis Wittgenstein. Bécs, WUV, 1999.

Gerhardt, Volker: Friedrich Nietzsche. Debrecen, Latin Betűk, 1998.

Hannay, Alastair: Kierkegaard. Cambridge, Cambridge Univeristy Press, 2001.

Safranski, Rüdiger: Schopenhauer és a filozófia tomboló évei. Budapest, Európa, 1996.

Thurnher, Rainer – Röd, Wolfgang – Schmidinger, Heinrich: Geschichte der Philosophie. Bd. XIII.: Die Philosophie des ausgehenden 19. und des 20. Jahrhunderts 3. (Lebensphilosophie und Existenzphilosophie). München, C. H. Beck, 2002.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.

b) képességei

Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.