A 20. századi európai kontinentális filozófia a nyugati filozófia történetének rendkívül gazdag és sokrétű korszaka. Nemcsak fenomenológiai, hermeneutikai és egzisztencialista irányzatokra tagolódik, hanem ide tartoznak a strukturalizmus és az új vallásfilozófia törekvései is. A tantárgy ezt a sokféleséget módszer és tartalom alapján tekinti át, az egyes kurzusok szerint egyik vagy másik vonatkozását kiemelve és azon keresztül kitekintést nyújtva a kontinentális filozófiai gondolkodás jelentőségére és további lehetőségére. Fő tematikus pontok: osztrák filozófia, fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus, strukturalizmus, dekonstrukció, közép-európai filozófia, új vallásfilozófia.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Heidegger, Martin, Lét és idő. Budapest, Osiris, 2019.

Husserl, Edmund: A filozófia, mint szigorú tudomány. Budapest, Kossuth, 1992.

Jaspers, Karl: A filozófiai hit. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2004.

McGrath, Alister: Az ateizmus alkonya. Budapest, Szent István Társulat, 2006.

Merleau-Ponty, Maurice: A filozófia dicsérete. Budapest Európa, 2005.

Olay Csaba – Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. Budapest, L'Harmattan, 2011.

Sartre, Jean-Paul: Exisztencializmus. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1991.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.

b) képességei

Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.