Tantárgy adatlapja
Tárgyleírás
A kurzus célja, hogy a képzés során elsajátított kodifikációs alapok nemzetközi jogi értelmezésében segítse a hallgatót, illetve a nemzetközi viszonyoknak megfelelő jogalkotási eljárások bemutatásán és értékelésén keresztül rávilágítson a belső jogi jogalkotást formáló szempontok nemzetközi jogi megfelelőire.
Tematika
- A nemzetközi közjog jogforrási rendszere, a nemzetközi jogalkotás folyamata, a magyar jog és a nemzetközi közjog egymáshoz való viszonya. A jogalkotás nemzetközi színterei I.: ENSZ. A UPR és más emberi jogi ellenőrzési mechanizmusok. Országjelentések, ajánlások. Az Emberi Jogi Tárcaközi Munkacsoport.
- A jogalkotás nemzetközi színterei II.: Európa Tanács, nemzetközi konferenciák. A Velencei Bizottság vizsgálatai.
- Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló 1950. évi Európai Egyezmény és az Európa Tanács emberi jogi mechanizmusa. Strasbourgi Emberi Jogi bíróság releváns jogesetei. A magyar kormányképviselet működése.
- A soros uniós elnökség rendszere, működése. A 2011. első félévi magyar elnökség tapasztalatai, sikeres kezdeményezései, különös tekintettel az igazságügyi területre.
- Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság működése és szerepe a jogalkotásban. A jogharmonizációs munka folyamata, ellenőrzése, a jogharmonizáció felelősségi rendje.
- Európai uniós jogi adatbázisok; az uniós jogi aktusok fordítása, a fordítások ellenőrzése a csatlakozást követően; a jogi aktusok (bírósági határozatok) megfelelő hivatkozásának szabályai; a jogharmonizációs adatbázis.
- A jogharmonizációs záradék és a megfelelési táblák készítése.
- A rendeletekhez kapcsolódó jogalkotás.
- Az irányelvekhez kapcsolódó jogalkotás.
- A határozatokhoz kapcsolódó jogalkotás, a puha jog forrásai, a kerethatározatok átültetése.
- A Lisszaboni Szerződés újításai az uniós jog jogforrási rendszerében.
- Az átültetés jogforrási szintjének megválasztása, az átültetendő uniós jogforrások értelmezésének módszerei, a felhasználható források.
- A kölcsönös elismerés elvéből adódó követelmények, a műszaki jogszabálytervezetek előzetes bejelentése, a szabványokra utalás lehetősége, módja.
- A jogharmonizációs kötelezettség megszegésének lehetséges jogkövetkezményei.
- Az EU bíróságának releváns jogesetei, a magyar kormányképviselet működése.
- Az adatvédelem szabályozásának nemzetközi determinációi.
Irodalom:
- Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban (hvgorac, 2010)
http://www.hvgorac.hu/sites/portal/az_europai_unio_joga_a_gyakorlatban@901167_kiadvany.html
1. fejezetből:
1.5. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
2. fejezet: Az Európai Unió szervezeti keretei és az uniós bíráskodás
(teljes)
3. fejezet: Az uniós jogi aktusok megalkotása (teljes)
4. fejezet: Uniós jogszabályok és egyéb jogi aktusok (teljes)
5. fejezet: Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata (teljes)
6. fejezet: Az uniós jog a tagállamok belső jogában (teljes)
- Kovács Péter: Nemzetközi Közjog (Osiris, 2011)
http://www.osiriskiado.hu/hu/konyv.html?k=576
Első részből (A nemzetközi jog alapja és természete):
II. fejezet: A nemzetközi jog jogi természete és sajátosságai
Második részből (A nemzetközi jog forrásai):
III. fejezet: A nemzetközi szerződések joga
IV. fejezet: A nem szerződéses jogforrások és az értelmezés
segédeszközei
Harmadik részből (A nemzetközi jog alanyai):
VII. fejezetből (Az egyén a nemzetközi jogban): 1-7. címek.
Követelmény:
Kollokvium, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
