Tantárgy adatlapja
A humán kommunikáció színterei részben alkalmi színterek, részben ugyanakkor tudatosan, tervezetten és tartósan összerendezett színterek. A kommunikációs szakma színterei ez utóbbiak közé tartoznak, ami mára már egy rendkívül összetett intézményrendszerben zajlik. A leginkább látványos színtér a tömegkommunikáció, ennek intézményrendszerében a médiumok, hírügynökségek, az audiovizuális iparág szervezetei találhatóak. De nem kevésbé fontosak a különböző szakmai szervezetek, ügynökségek, tartalomaggregátorok. Ennek az összetett intézményrendszernek a feltérképezésére, a benne rejlő összefüggések feltárására vállalkozik a kurzus. Első lépésben tisztázza az alapfogalmakat: mit értünk szakma alatt, hogyan zajlik egy tevékenységcsoport „professzionalizálódása”, mi kell ahhoz, hogy egy adott tevékenység-együttes kapcsán szakmáról beszélhessünk. Ezt követően részletesen körbejárjuk az egyes színtereket: a személyközi kommunikációtól az egyházi, közéleti kommunikáción át az egyes társadalmi színterekig. A kurzus központi gondolata, hogy a kommunikáció színterei a különböző közösségek alakzataihoz igazodnak, ez képezi tehát a vizsgálódás alapját.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
HORÁNYI Özséb: A kommunikáció, mint participáció. AKTI-Tipotex, Budapest, 2007. 101-175. ISBN 9639664332
ROSENGREN, Karl: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004. 127-161., ISBN9639326984
TERESTYÉNI Tamás: Kommunikációelmélet. AKTI-Typotex, Budapest, 2006. 267-295, ISBN9639664243
Ajánlott irodalom:
BÉRES István – HORÁNYI Özséb: Társadalmi kommunik&aa
cute;ció. Osiris, Budapest, 1999. 53-113, ISBN9633795516
McQUAIL, Denis: 2015 A tömegkommunikáció elmélete. Budapest Wolters – Kluwer pp.329-405 (Negyedik rész: Szervezetek) ISBN 9789632955179
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadal
omtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének meg
felelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
