Tantárgy adatlapja
A kommunikáció és a média komplex jelenségének bevezető jellegű bemutatásához a Bevezetés a kommunikációelméletbe című előadás mellett ez a szeminárium járul hozzá. A tantárgy célja olyan kommunikációelméleti, illetve a kommunikációt, mint sajátos antropológiai, szociálpszichológiai, nyelvészeti, retorikai, társadalomtudományi, kulturális, info-kommunikációs kérdésként bemutató szövegek feldolgozása, amelyek árnyalni tudják az előadásban elhangzott anyagok újszerű tartalmait, annál is inkább, hiszen a tárgyalt szövegek bonyolult interdiszciplináris szemantikai mezőben értelmezhetők – mindezt a tömegkommunikációs és a tömegmédia erőterében. Ezen értelmezői keret és az idevágó kommunikáció- és médialméleti belátások értő elsajátítása lehetővé teszik a tárgyalt tartalmak tágabb tájékozódást elősegítő kontextualizálását. A kommunikáció szintjein és színterein megjelenő elméleti kérdések szövegeken keresztül történő árnyalt bemutatása az adott társadalom, kultúra, politikai, vagy gazdasági összefüggésrendszer megértéséhez vezeti el a hallgatót – hozzásegítve őt a kommunikációs tanulmányok tárgykörének és módszertanának reflexív elsajátításához.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Lázár Judit: A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi Kiadó, 2005. pp. 64-93 ISBN 963506652 X
Denis Mc Quail: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2015. pp. 3-131. ISBN 978963295517 9
Anderson, James A.: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai. Budapest, Typotex, 2005. pp. 231-255. ISBN 9
63 9548 53 7
Ajánlott irodalom:
Kondor Zsuzsanna – Fábri György: Az információs társadalom és a kommunikáció-technológia elméletei
és kulcsfogalmai. Budapest: Századvég Kiadó, 2003. 44-61; 233-270. ISBN 963 9211 57 5
Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest AKTI Typotex Kiadó 2006. pp. 17-54, 239- 265. ISBN 963 9664 24 3
Fiske, John: Introduction to Communication Studies. Third Edition London New York, Routledge 2011. ISBN 978 0 415 596497
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
an> A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni. c) attitűdje Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét. Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás. Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken. Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban. Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében. Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. Elfogadja és a gyakorlatban is megval&oacu te;sítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
