Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a közvetlen emberi kommunikáció (személyközi kommunikáció) jelenségszférájára vonatkozó legújabb elméletekkel, kutatásokkal, azok módszertani hátterével, vizsgálati szempontjaival, területeivel, a kommunikációról való gondolkodás és elemzési készség fejlesztése mellett. A kommunikáció elemeinek megismerése után a személyközi kommunikáció mintázataira fókuszálva, sikeres és sikertelen dialógusok elemzése kapcsán a személyközi kommunikáció eszközeit, a verbális és nem verbális elemeket, a különböző kommunikációs szerepeket, valamint a kommunikációban résztvevő ágensek magukra, társukra és a helyzet meghatározására vonatkozó felkészültségeinek típusát ismerteti a stúdium; ezek egyéni módon alakított és normatív (intézményesült) kereteit, valamint magának a kommunikációnak a dinamikáját. A tantárgy kialakításában fontos szempont, hogy az elméletek és gyakorlati alkalmazásuk, azok érvényességi határai a hallgatók számára komplex egészként jelenjenek meg, hogy maguk is képesek legyenek egy-egy kommunikációs jelenség átfogó elemzésére. A kurzuson áttekintjük az interakció funkcióit: a személyközi befolyásolást, meggyőzést, a támogató (Supportive Messages) és az ártalmas, agresszív, konfliktus teremtő kommunikáció – (bullying) aktuális kutatási eredményeit. Célja a kurzusnak annak bemutatása is, hogy miként hordozza a személyközi kommunikáció az identitás kialakításának lehetőségét és folyamatait. Éppúgy, mint a kommunikációs stílusét, a nemek kommunikációja, a genderlektusok tekintetében.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiad
ás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Smith, Sandi W.–Wilson, Steven R. (ed.) New Directions in Interpersonal Communication Research. Sage Publications.2010. ISBN 978-141-2959-41-4
Littlejohn, Steven W. - Foss, Karen A.: Theories of Human Communication. 10th edition Waveland Press Long Grave IL 2011. pp. 79- 292. ISBN 978-157-7667-06-3
Roloff, Michael - Miller Gerald R: 1987. Interpersonal Processes. Beverly Hills: Sage Publications. ISBN 978-0803926547
Solomon, Denise – Theiss, Jennifer: Interpersonal Communication. Putting Theory into Practice. New York: Routledge. 2013. pp. 2-27, 68- 125, 180-205, 236-291, 320-400. ISBN 978-041-580-752
Vangelisti, A,- Perlman, D. The Cambridge Handbook of Personal Relationships New York, Cambridge University Press. 2006. ISBN 978-0521533591
Ajánlott irodalom:
Bohm, David, 2004. On Dialogue. New York, Routledge. ISBN 9780415336413 (magyarul. 2011, Budapest, SoL Intézet)
Carpenter, Amanda – Greeny, Kathryn: (én) Social Penetration Theory. Elektronikusan elérhető:
https://sites.comminfo.rutgers.edu/kgreene/wp-content/uploads/sites/28/2018/02/ACGreene-SPT.pdf
Cronen, Vernon E.: 1991. Coordinated Management of Meaning Theory and Post- Enlightenment Ethics, In Conversation on Communications Ethics, Greenberg, Karen J. (ed.), Norwood, Ablex.
https://www.afirstlook.com/docs/coordmgtmeaning.pdf
Duck, S W: 1982. Personal Relationships 4: Solving Personal Relationships, London and New York: Academic. ISBN 978-0122228049
Forgács József, 2019. A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Kairosz. ISBN 978 963 514 000 8
Forgács József, 2003. Az érzelmek pszichológiája. Budapest, Kairosz. ISBN 9789639406838
Griffin, Em, 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat, 2001. ISBN 963-9148-52-0
Watzlawick, Paul.-Weakland, J.H – Fisch, R: 1990. Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Budapest, Gondolat. ISBN 9632822897
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez val&
oacute; kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Ismeri a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit, többek között a média és populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes szakterülete ismereteit alkalmazni a problémák és konfliktusok felismerésére, és hatékonyan közre is tud működni ezek megoldási javaslatainak kidolgozásában és megoldásában.
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazn
i, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
Képes a változások kezelésére vonatkozó adaptáció koncepciójának kidolgozására, ennek munkatársaival és egyéb partnereivel való megvitatására és elfogadtatására.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszín
űségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét, felelősséggel vállal fel és működtet egyenrangú partneri viszonyokat.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
