Tantárgy adatlapja
A magyar politikai rendszer alapvető jellemzőit bemutató kurzusra építve ebben a félévben az alapvető politikai intézményi berendezkedésnek a magyar politikai szereplők attitűdjére és stratégiájára gyakorolt befolyását tárjuk fel. Az intézményi struktúra, a választási rendszer, a politika perszonalizálódása vagy éppen a kommunista rezsim öröksége nemcsak a politikai elit, hanem az állampolgárok politikai gondolkodásmódját és cselekvési stratégiáját is jelentősen befolyásolta. Másrészről az intézményi struktúra más elemi, amelyek kifejezetten a monolitikusnak tűnő politikai erőközpont ellenőrzése miatt építettek be a rendszerbe, (független Központi Bank, Alkotmánybíróság, autonóm bírósági rendszer, népszavazás, kétharmados törvények) ugyan korlátot is jelentettek a politikai szereplők számára, ugyanakkor ezek a korlátok sem tudták a polarizálódó politikai élet kialakulását megakadályozni, illetve a politikai szereplők közötti kompromisszumkötés folyamatát előmozdítani. Ezekből kifolyólag a magyar politikai rendszer működését bemutató második félévben a pártrendszer, a politikai elit attitűdje és különféle stratégiái, illetve a választói viselkedés kerül a fókuszpontba. A nyomásgyakorló csoportokról, illetve a politikát befolyásoló informális tényezőkről is szól a kurzus ezen féléve. Végezetül elvégezzük a magyar politikai rendszer általános kiértékelését is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
KÖRÖSÉNYI András, TÓTH Csaba, TÖRÖK Gábor: A magyar politikai rendszer, Budapest, Osiris Kiadó, 2007. ISBN 9789633899632
KÖRÖSÉNYI András (szerk.): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után, Budapest, Osiris Kiadó, 2015. ISBN 9789634180043
Ajánlott irodalom:
BOZÓKI András, Politikai pl
uralizmus Magyarországon, Budapest, Századvég, 2003. ISBN 963-921172-9
KURTÁN Sándor, SÁNDOR Péter, VASS László (szerk.), Magyarország évtizedkönyve: a rendszerváltás, Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 1998.
SÁNDOR Péter, STUMPF Anna, VASS László (szerk.), Magyarország politikai évhuszadkönyve: a rendszerváltás, Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Arcanum, 2009.
ISBN 978-963-87376-6-3 (CD-ROM)
BAYER József, BODA Zsolt (szerk.), A rendszerváltás húsz éve, Budapest, MTA PTI, L’Harmattan Kiadó, 2009. ISBN 978-963-236-246-5
KÖRÖSÉNYI András, Értelmiség, politikai gondolkodás és kormányzat, Budapest, Osiris, 2000. ISBN 963-379-772-1
KÖRÖSÉNYI András, Vezér és demokrácia, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2005. ISBN 963-7343-27-X
BIHARI Mihály, Magyar politika 1944-2004, Budapest, Osiris Kiadó, 2005. ISBN 963-389-785-8
ENYEDI Zsolt, KÖRÖSÉNYI András, Pártok és pártrendszerek, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. ISBN 963-389-151-5
PESTI Sándor Az újkori magyar parlament, Budapest, Osiris Kiadó, 2002. ISBN 963-389-228-7
TÖRÖK Gábor, A politikai napirend, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005. ISBN 963-05-8283
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
A politikatudomány alapvető kérdéseinek, fogalmainak, klasszikus szerzőinek és irányzatainak ismerete.
A politikatudomány kontextusának és elméleteinek, valamint elemzési módszereinek megértése és megértése.
Megérti a legfontosabb nemzeti és nemzetközi társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseket.
Fel tudja tenni az interdiszciplináris tudományág alapvető kérdéseit.
Ismeri az önálló tudományos munka tudományos kritériumait és értékelési szempontjait.
b) képesség
Képesség a társadalmi, gazdasági és politikai problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összehasonlítására
és kritikus elemzésére.
Képesség klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek értelmezésére.
Képesség a tudományág eredményeinek önálló követésére, elméleteinek és modelljeinek értelmezésére, alkalmazására és hasznosítására.
Képesség az önálló munkához szükséges módszerek alkalmazására, az adatok kezelésére és értelmezésére.
c) attitűd
Interdiszciplináris szemlélet és az innovatív megközelítések iránti érzékenység.
Elméleti igényesség, módszertani tudatosság.
Átgondolt, érdeklődő és érzékeny a társadalmi problémák iránt.
Képes a felelősségteljes szakmai munkára, mind egyénileg, mind csoportban.
d) autonómia és felelősség
Önállóság munkája végzésében, szakmailag megalapozott érvekkel alátámasztva.
Önállóan fejti ki véleményét, kéréssel, bemutatással és alternatívákra való nyitottsággal.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájáért.
Magabiztosan helyezi el saját eredményeit a tudományos elképzelések, trendek és modellek hálójában.
Interdiszciplináris irányultságát komplex megközelítés jellemzi.
Felelősen vesz részt a kutatási és fejlesztési projektekben.
