Tantárgy adatlapja
A kurzus a volt Szovjetunió utódállamaival és azok politikai és közjogi fejlődésével foglalkozik, különös tekintettel az 1991 utáni korszakra. Az órák során azonban szó lesz az előzményekről is – először a volt cári birodalom, majd a Szovjetunió politikai fejlődésének jellemző vonásairól, e fejlődés által meghatározott mentalitásról, a szokásokról és beidegződésekről. Ezt követi a rendszerváltás folyamatának bemutatása és az új független államok keletkezésének története. Sor kerül az egyes rendszerek közjogi és politikai elemzésére, a központosító elemek és a föderalista, autonomista, illetve regionális elemek kölcsönhatásának viszonyrendszerének bemutatására. Fontos kérdés még a modern nemzet- és nemzetállam-építés (különösen az ukrán és belorusz viszonylatban) aktuális fejleményeinek taglalása is. A végső cél egy olyan komplex posztszovjet Kelet-Európa kép elsajátítása a diákokkal, amely figyelembe veszi a térség bonyolult etnikai, regionális, kulturális és szociális összetételét.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
KRAUSZ Tamás (szerk.), Peresztrojka és tulajdonáthelyezés : tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban, 1985-1991, Budapest, MRI, 2003. ISBN 963-7730-32-X
SZILÁGYI Ákos, Oroszország elrablása, Budapest, Helikon, 1999. ISBN 963-208-537-X
Ajánlott irodalom:
FONT Márta, KRAUSZ Tamás, NIEDERHAUSER Emil, SZVÁK Gyula, Oroszország története, Budapest, Maecenas, 1997. ISBN 963-8469-69-2
OBOLENSKY , Dimitri, A Bizánci Nemzetközösség : Kelet-Európa 500-1453, Budapest, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 1999. ISBN 963-03-7390-4
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, komp
etenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az emberi jogi és kisebbségi jogi rezsimeket, valamint azok regionális rendszerét.
Ismeri a világpolitikai folyamatokat meghatározó főbb nagyhatalmak külpolitikáját, illetve a világgazdaságban elfoglalt helyét.
Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének és a nagy világvallásoknak a sajátosságait.
Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar, az európai és az Európán kívüli politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.
b) képességei
Képes a megszerzett interdiszciplináris ismeretek birtokában egy adott világpolitikai konfliktus és válság külpolitikai elemzésére.
Képes a kitekintő jellegű munkára, az egyéb a társszakterületek és tudományágak eredményeinek az aktív és hatékony felhasználására.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
d) autonómiája és felelőssége
