A kurzus célja, hogy a szlavisztika alapszakos hallgatók megismerkedjenek a 20. század második felének humán tudományosságát meghatározó lengyel, orosz, cseh szerzőkkel, főbb műveikkel, szemléletükkel, iskolateremtő munkásságukkal, tudományos metanyelvükkel, s különösen azzal a hatással, amelyet az európai és az amerikai gondolkodásmódra, a 21. századi tudományosságra és kultúrára gyakoroltak. A kurzus áttekintést nyújt a 20. századi szláv irodalom- és kultúratudomány fontosabb irányzatairól (az orosz formalizmusról, a prágai nyelvészkörről, a lengyel fenomenológiáról és szemiológiáról, a tartui szemiotikai iskoláról), valamint kulturológiai folytatásukról. A kurzus során kitérünk annak a kérdésnek a megválaszolására is, „vajon a modern irodalomelmélet miért Közép- és Kelet-Európából ered?” (G. Tihanov). Főbb témakörök: a formaelv a művészetben; poétika, történeti poétika, mitopoétika; a műalkotás fenomenológiája és esztétikája; nyelv-szöveg-kultúra; szemiotika; a kultúra szemiotikája és szociológiája; az elbeszélés szerkezete és a varázsmese; dialogikus kultúramodell; „saját” és az „idegen” a kultúrában; kép, vizualitás, film.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

·         Roman Ingarden, Az irodalmi műalkotás, Budapest, Gondolat, 1977. 19–42, ISBN 963 280 486 4

·         Roman Jakobson, Mi a költészet? = A költészet grammatikája, Budapest, Gondolat, 1982, 242–260, ISBN 963 281 126 7

·          Jan Mukařovsky, Szemiológia és esztétika, Ford. Beke Márton és Benyovszky Krisztián, Pozsony, Kalligram, 2007, ISBN 80-7149-871-8

·         Lotman, Jurij M., Kultúra és intellektus, Ford. Szitár Katalin, Budapest, Argumentum/ELTE, 2002, ISBN 963 446 213 8

·         Vlagyimir Propp, A mese morfológiája, Ford. Soproni András, Budapest, Osiris, 1995, ISBN 963 379 014 X

Ajánlott irodalom:

·         Mihail Bahtyin: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Ford. Könczöl Csaba, Raincsák Réka. Budapest, Osiris, 2002, ISBN 963 389 191 4

·         Helikon-számok: A mai lengyel irodalomtudomány. Helikon 1993/4; A szó poétikája 1999/1-2; Hermeneutika az orosz századelőn 1997/3.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek(tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

–         tisztában van a szláv irodalom- és kultúratudomány néhány jellemző kutatási kérdésével, elemzési és értelmezési módszereivel;

–         ismeri a szláv irodalom- és kultúratudomány legfontosabb szerzőit, főbb műveiket, szemléletüket;

–         ismeri a szláv irodalom és kultúratudomány

egyes területeinek szakkifejezéseit.

b) képességei

–         látja a szláv irodalom- és kultúratudomány legfontosabb kutatási területeit és eredményeit;

–         képes elhelyezni a szláv irodalom- és kultúratudomány szemléletét és módszereit a nemzetközi tudományosságban;

–         képes kiválasztani és részben alkalmazni is a szakmai problémáknak megfelelő irodalomtudományi vagy kultúratudományi módszert.