A szeminárium körképet ad az alkalmazott nyelvészet Magyarországon is művelt területeiről: a lexikográfiáról, a nyelvoktatás és nyelvtanulás módszertanáról, a nyelvművelésről, a nyelvi tervezésről és nyelvpolitikáról, a fordítás és tolmácsolás elméletéről és módszertanáról, a klinikai nyelvészetről (nyelvi diagnosztika, nyelvi terápia), az igazságügyi és kriminalisztikai nyelvészetről, nyelvtechnológiáról. Megvizsgáljuk, milyen társadalmi igények fogalmazódnak meg a nyelvészettel szemben, különös tekintettel a jelenre és a közeljövőre, illetőleg hogyan viszonyul egymáshoz az alapkutatás és az alkalmazott nyelvészet. Betekintünk az elmúlt évek alkalmazott nyelvészeti konferenciáinak programjába és kiadványaiba, kiemelve az eredményeket és leszűrve az elméleti-módszertani tanulságokat.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Hattyár Helga et al. (szerk.) 2012. A sokszínű alkalmazott nyelvészet: tanulmányok az alkalmazott nyelvészet területeiről. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Holló Dorottya 2006. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 996–1017.

Kontra Miklós 2006. Nyelv és jog. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1018–1037.

Prószéky Gábor – Olaszy Gábor – Váradi Tamás 2006. Nyelvtechnológia. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1038–1072.

Ajánlott irodalom:

Dobos Csilla (szerk.) 2010. Szaknyelvi kommunikáció. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) 2010. Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Gecső Tamás – Kiss Zoltán (szerk.) 2011. Az alkalmazott nyelvészet integritásának kérdései. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Hegyi Ágnes 1995. Afáziaterápiák. Javaslat az afázia nyelvi terápiájára. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kurtán Zsuzsa 2003. Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nagy Ferenc 1980. Kriminalisztikai szövegnyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

–    Rendelkezik a magyar nyelv és irodalom tanításának a Nemzeti alaptantervben és kerettantervben meghatározott ismeretanyagához szükséges korszerű nyelv- és irodalomtudományi, társtudományi, valamint anyanyelv- és irodalompedagógiai ismeretekkel.

– Ismeri a magyar nyelv és irodalom tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, speciális fejlesztési igényeit, a fejlesztés és a diagnosztikus mérés módszereit.

– Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint az iskolai nevelési folyamatba való adekvát beépítésére.

b)    képességei

– Képes a tudás tantervi és tanulási területi összefüggésekbe ágyazására, elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, megismertetni a tudományterület értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.

– Képes az anyanyelvi kompetencia tekintetében az egyének közötti különbségek megértésére, az együttműködési készségek fejlesztésére.

– Ké

pes a nyelvről való tudás sokféleségét, a nyelv (rendszerbeli, társas és kulturális) változatosságát a maga számára feltérképezni, általánosan modellálni és a korosztálynak megfelelő módon értelmezni.