Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Korunk az emberrel kapcsolatos hagyományos beszéd válságának számos jelét mutatja, melyek – minthogy a morális cselekvés alanyára vonatkoznak – nem hagyják érintetlenül az etika területét sem. A társadalmi vagy nemek szerinti meghatározottság, a biológiai és kulturális adottságok kérdése mind sajátos szempontból kérdőjelezik meg az önmagát megvalósító és a világot megváltoztatni kívánó személyiség hagyományos egységét. A személyiség milyen koncepciója teszi lehetővé, hogy az embert továbbra is mint a létére rákérdező és önnön létéért felelős etikai ágenst tekintsük? A kortárs szaktudományok vonatkozó kutatásai hogyan befolyásolják az ember kilétéről alkotott képünket? A szemináriumokon a történeti és kortárs antropológia (filozófiai embertan) etikai vonatkozásai kerülnek feldolgozásra mind történeti, mind szisztematikus értelemben, különös tekintettel a genetika és az agykutatás fontos fejleményeire.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A személyiség egységének válsága: A hagyományos emberkép kihívásai a társadalmi, nemi, biológiai és kulturális determinációk tükrében.
Etikai ágencia és felelősség: Az ember mint önnön létéért felelős és létére rákérdező lény (Dasein) ontológiai és morális meghatározásai.
Filozófiai embertan és szaktudományok: A genetika, az evolúcióbiológia és az agykutatás (neurotudományok) legújabb eredményeinek hatása az emberi identitásra.
Történeti és szisztematikus antropológia: A klasszikus (pl. szubsztancia-elvű) és a kortárs (pl. relációs vagy egzisztenciális) személyiségkoncepciók fejlődése és ütközési pontjai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Kritikai identitásanalízis: Képesség a kortárs szaktudományos eredmények és a filozófiai emberkép közötti feszültségek azonosítására és elemzésére.
Morális érveléstechnika: Jártasság az etikai cselekvő (ágens) autonómiáját védelmező érvek kidolgozásában a determinista elméletekkel szemben.
Interdiszciplináris szintézis: A biológiai adottságok és a kulturális meghatározottságok integrálása egy egységes, felelős személyiségmodellbe.
Szöveginterpretáció: Klasszikus és modern antropológiai források kritikai feldolgozása, különös tekintettel a test-lélek-szellem hármasának kortárs értelmezéseire.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Biczó Gábor (szerk.): Az idegen: Variációk Simmeltől Derridáig, ford. Boros János, Orbán Jolán, Teller Katalin, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2004.
Kekes, John, A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyő- Gödöllő: Attraktor Kiadó, 2007.
Luhmann, Niklas: Látom azt, amit te nem látsz, ford. Bittera Dóra et al., Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 13–179. (I–IX. fejezetek)
Pannenberg, Wolfhart: Mi az Ember? Bp.: Egyházfórum Alalpítvány, 1998.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kant, Immanuel: Pölitz-féle metafizikai előadások (1788–89), in Kant, Vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, 123–128.
Kant, Immanuel: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás, in Kant, Vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat Kiadó, 1980, 77–85. (És más kiadások.)
Mezei Balázs: Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan, 2004.
Ratzinger, Joseph: A kultúrák válsága. Előadás Bassanóban a „Scuola e cultura cattolica” díj átvételekor (1992), Budapest: Szent István Társulat, 2005.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a történeti és kortárs antropológia etikai vonatkozásainak feltárásával mélyíti el a hallgató ismereteit az emberi természetről. A kurzus rávilágít a genetika és az agykutatás eredményeinek filozófiai következményeire, segítve a hallgatót a tudományok és a filozófia közötti komplex kapcsolatrendszer megértésében.
b) képesség
A személyiség hagyományos egységét érő kihívások elemzése fejleszti a hallgató analitikus és szintetizáló képességét. Képessé válik az emberi kiléttel kapcsolatos modern dilemmák felismerésére és szakszerű, érvekkel alátámasztott bemutatására, különös tekintettel az etikai ágencia megőrzésének lehetőségeire.
c) attitűd
Az emberrel kapcsolatos beszédmód válságának tanulmányozása szellemi nyitottságra és kritikai önreflexióra nevel. A hallgató befogadóvá válik a különböző biológiai és kulturális szempontok iránt, miközben törekszik az emberi méltóság és felelősség szempontjainak elfogulatlan képviseletére.
d) autonómia és felelősség
A saját létéért felelős etikai ágens koncepciójának kidolgozása közvetlenül támogatja az önálló kutatói és etikai döntéshozatalt. A hallgató felelősséget vállal az emberkép alakításában játszott szerepéért, és képessé válik a szaktudományos eredmények felelős, filozófiai alapokon nyugvó integrálására és magyarázatára.
