A főkollégium célja rendszerezett módon átadni a hallgatóságnak az Árpád-kor anyagi kultúrájáról összegyűjtött ismeretanyagot. A főkollégium egyes résztémák, illetve lelőhely-típusok szerinti sorrendben tekinti át az ismeretanyagot. A kezdő lépést az egyes településtípusok (agglomerációs, falusias jellegű, illetve szállásszerű települések) áttekintése jelenti, amelyet az igazgatási központok régészeti elemzésének az ismertetése fog követni. A kurzus egyik hangsúlyos eleme a szakrális emlékek régészeti kutatásának áttekintése: a falusias templomoktól, a rendi építészeten át a székesegyházakig. A funerális régészetben az első lépést az un. templom nélküli, falusi temetők ismertetése jelenti, amelyet a templom körüli temetők áttekintése követ. A félév végén kitekintést adunk a szomszédos államok Árpád-kori régészeti kutatásairól is.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Bp. 2005. (pp.87-108. Takács Miklós, 109- 150. Skorka Renáta, 151-171. Szende László) ISBN 9639008834

Holl Imre: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. Budapest Régiségei 17. 1956. (pp. 177-193.) ISSN 0133-1892

Holl Imre: Középkori cserépedények a budai várpalotából (XIII-XV. század). BudRég 20. 1963. (pp.335- 382.) ISSN 0133-1892

Szende László: Középkori kézművesség. In: Kubinyi András - Laszlovszky József - Szabó Péter (szerk.): Gazdaság és gazdálkodás a késő-középkori Magyarországon. (Gazdaságtörténet, régészet, anyagi kultúra). Budapest, 2008. (pp.199-229.) ISBN 978-963-878-134-5

Takács Miklós: Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Szerk.: Benkő E. – Kovács Gy. MTA Régészeti Intézet, Budapest, 2010. (pp. 1-67.) ISBN 978-963-7391-96-5

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Hozzáájárul a hallgatók tudásának a bővüléséhez az Árpád-kori régészet tárgyában.

A hallgatók ismereteket szereznek az Árpád- kor anyagi kultúrájáról a szállásszerű, illetve faluszerű településektől kezdve a rezidenciákon át, egészen a királyi udvarokig.

b) képességei

Képes a saját terep- és múzeumi munkából, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk birtokában új tudo

mányos eredmények elérésére.

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.

A hallgatók képesítést kapnak az Árpád-kori lelőhelyek, illetve leletek terepi felismeréséhez.

Meg fogják tudni különböztetni egymástól az egyes korabeli település- illetve lakóhely-típusokat.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.   

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.