Alapvető ismereteket nyújt a drámapedagógiáról, bemutatja annak sajátos szemléletmódját, különböző megjelenési formáit. Áttekintést ad a drámapedagógia nemzetközi és hazai történetéről, megismertet jelesebb személyiségeivel. Tárgyalja a drámatanár feladatait, sajátos magatartását, a drámajáték vezetésének módszertanát: a foglalkozások típusait, vezetését, a szerepbe léptetést, a csoportépítést. Foglalkozik a drámapedagógiának a magyar oktatási-nevelési rendszerben betöltött szerepével.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1.    1.Cziboly Ádám (2017): Színhzi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv. InSiteDrama, Budapest.

2.    Eck Júlia – Kaposi József – Trencsényi László: Dráma-pedagógia-színház-nevelés. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

3.    Gabnai Katalin (1987): Drámajátékok – gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Tankönyvkiadó, Budapest.

4.    Kaposi László (1995, szerk.): Drámapedagógiai olvasókönyv. Magyar Drámapedagógiai Társaság - Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest.

5.    Neelands, J. (1992): Dráma a tanulás szolgálatában. Marczibányi Téri Művelődési

Központ, Budapest.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    Tudása

- Ismerje meg a hallgató a különböző, köznevelésben alkalmazható drámajátékos tevékenységi lehetőségeket, ezek jellemzőit, funkcióját, oktatási és nevelési céljait.

b)    Képességei

- Rendelkezzen ezen foglalkozások megtervezéséhez és levezetéséhez szükséges drámapedagógus-kompetenciákkal, és legyen képes ezeket tudatosan, szakszerűen és alkotó módon alkalmazni a gyakorlatban.