Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja a gyógypedagógia és a fogyatékosságtudomány alapvető fogalmainak, elméleteinek és szemléletmódjának megismertetése. A kurzus megalapozza a hallgatók gyógypedagógiai szakmai identitását, fejleszti az inkluzív és emberi jogi szemléletet, valamint elősegíti a fogyatékossággal kapcsolatos jelenségek kritikus és reflektív értelmezését. A tantárgy biztosítja a későbbi gyógypedagógiai szaktárgyak elsajátításához szükséges elméleti alapokat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A gyógypedagógia fogalma, tárgya, feladatai, klienseinek köre, határtudományai, helye a tudományok rendszerében. A gyógypedagógia legfontosabb fogalmai és az alapdefiníciók összefüggő rendszere. Az akadályozottság paradigmái. A külföldi gyógypedagógiai irányzatok.
Norma, normalitás és abnormalitás. A fogyatékossági tipológia. Az integráció és inklúzió alapjai. A normalizáció, participáció, integráció elve. A gyógypedagógia jelenlegi intézményrendszere.
A fogyatékosság, mint jelenség megjelölésére használt fogalmak. A fogyatékosság értelmezésének modelljei (morális modell, egyéni (medikális) modell, szociális modell, kulturális modell, kisebbségi modell, relációs modell, emberi jogi modell, posztmodell). A fogyatékosságtudomány alapértékei (a hatalom megjelenése, empowerment, önrendelkezés és önérvényesítés, hozzáférhetőség, egyéni tapasztalat). A fogyatékosságtudomány módszerei (emancipativitás és inkluzivitás; nyelvi dekontsrukció, szituált tudás, (ön)kritikus szemlélet, (ön)reflexivitás) A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia hasonlósága és különbsége.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Perlusz Andrea, Cserti-Szauer Csilla és Sándor Anikó (szerk. 2021): Fogyatékos emberek a 21. századi magyar társadalomban. Tanulmánykötet Bánfalvy Csaba tiszteletére. ELTE BGGYK és A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány, Budapest.
ISBN 9789637155932
Illyés Sándor (2000, szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF, Budapest. ISBN 9637155287
Földes Petra (2002): Az egyéni deficittől a társadalmi felelősségig: gyógypedagógia a közoktatásban és a társadalomban: interjú Zászkaliczky Péterrel. Új Pedagógiai Szemle. 2002. 4. ISSN 1215-1807
Illyés Sándor (1998): A gyógypedagógiai tradíció. Central European Time. 1998/5. 29-32. Belvárosi Kiadói és Kereskedelmi Bt, Budapest. ISBN nélkül Hernádi Ilona – Könczei György – Sándor Anikó – Kunt Zsuzsanna (2016): I. Előhang: Hogyan gondolkodik kutatócsoportunk? In: Könczei György – Hernádi Ilona (szerk.): Az esélyegyenlőségtől a Taigetoszig? Fogyatékosságtudományi eredmények a másik oldal megértéséhez. L’Harmattan, Budapest. pp. 11–27. ISBN 9789634141266
Könczei György és Hernádi Ilona (2011): A fogyatékosságtudomány főfogalma és annak változásai. In: Wendell, Susan (2010): Az elutasított test. Feminista filozófiai elmélkedés a fogyatékosságról. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 19–75. ISBN 9789632841670
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Zászkaliczky Péter és Verdes Tamás (2004, szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE, Budapest. ISBN 9789633120019
Gordosné Szabó Anna (2004, szerk.): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina, Budapest. ISBN 9789632427577
Marton Klára és Könczei György (2009): Új kutatási irányzatok a fogyatékosságudományban. Fogyatékosság és Társadalom. A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia folyóirata. I. évf. 1. szám. pp. 5-12. ISSN 2060-8292
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
Ismeri a gyógypedagógia fogalmát, tárgyát, feladatait, klienskörét, valamint helyét a tudományok rendszerében és kapcsolódását a határtudományokhoz.
Ismeri a gyógypedagógia alapvető fogalomrendszerét és annak összefüggéseit
Áttekintéssel rendelkezik a gyógypedagógia történeti fejlődéséről, főbb hazai és nemzetközi irányzatairól.
Ismeri a fogyatékosság értelmezésének főbb modelljeit, azok szemléleti alapjait és társadalmi következményeit.
Ismeri a fogyatékosságtudomány alapfogalmait, alapértékeit és módszertani sajátosságait.
Ismeri az integráció, inklúzió, normalizáció és participáció alapelveit, valamint a gyógypedagógiai intézményrendszer főbb jellemzőit.
b) képesség
A tantárgy fejleszti a hallgató képességeit, hogy:
Értelmezi és összefüggéseiben elemezi a gyógypedagógia és a fogyatékosságtudomány alapvető fogalmait.
Összehasonlítja a fogyatékosság különböző értelmezési modelljeit és felismeri azok pedagógiai, társadalmi és etikai következményeit.
Kritikusan értelmezi a fogyatékossággal kapcsolatos szakmai és köznyelvi fogalomhasználatot.
Felismeri az inkluzív nevelés és a részvételt támogató szemlélet jelentőségét különböző nevelési-oktatási környezetekben
a szakirodalom alapján megalapozott szakmai véleményt alakít ki alapvető gyógypedagógiai kérdésekben.
c) attitűd
Nyitottá válik a fogyatékosság korszerű, emberi jogi és társadalmi szemléletű megközelítésére.
Tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek méltóságát, önrendelkezését és társadalmi részvételhez való jogát.
Elfogadó és inkluzív szemléletet alakít ki a különböző élethelyzetek és egyéni sajátosságok iránt.
Kritikusan viszonyul a fogyatékossággal kapcsolatos sztereotípiákhoz, előítéletekhez és diszkriminatív gyakorlatokhoz.
Nyitott saját szakmai nézeteinek folyamatos felülvizsgálatára és fejlesztésére.
d) autonómia és felelősség
Felelősen alkalmazza a gyógypedagógia és a fogyatékosságtudomány alapfogalmait szakmai kommunikációjában.
Tudatosan és etikusan képviseli az inkluzív szemléletet tanulmányai és későbbi szakmai tevékenysége során.
Felismeri saját szakmai kompetenciáinak határait, és nyitottá válik az interdiszciplináris együttműködésre.
Önállóan tájékozódik a gyógypedagógiai és fogyatékosságtudományi szakirodalomban, valamint reflektál saját szakmai fejlődésére
Döntéseiben és szakmai megnyilvánulásaiban figyelembe veszi az emberi méltóság, az esélyegyenlőség és az inklúzió alapelveit.