Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kvantitatív társadalomkutatás szemléletébe, logikájába és alapvető munkafázisaiba. A kurzus áttekinti a kutatási probléma és a kutatási kérdések megfogalmazását, a hipotézisalkotást, a konceptualizálást és operacionalizálást, a változók és mérési szintek használatát, a mintavétel és a kérdőíves adatfelvétel alapjait, továbbá az adatok elemi feldolgozását és értelmezését. A hallgatók elméleti ismereteiket egyszerű kutatástervezési és adatértelmezési feladatokon keresztül alkalmazzák.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kvantitatív társadalomkutatás célja, sajátosságai, lehetőségei és korlátai.
A szociológiai kutatás folyamata: problémafelvetés, kutatási kérdés, hipotézis, kutatási terv.
Konceptualizálás, dimenziók, indikátorok és operacionalizálás.
Változók, mérési szintek, összetett mérőeszközök, indexek és skálák.
Megbízhatóság, érvényesség, összehasonlíthatóság és általánosíthatóság.
A mintavétel alapelvei, alapsokaság, minta és reprezentativitás.
A kérdőíves adatfelvétel fő típusai, előnyei, hátrányai és hibaforrásai.
Az alapvető leíró statisztikai és adatreprezentációs eljárások logikája.
Kutatásetikai, adatvédelmi és publikációs alapelvek.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Szociológiai kutatási probléma, kutatási kérdés és ellenőrizhető hipotézis megfogalmazása.
Elméleti fogalmak dimenziókra, indikátorokra és mérhető változókra bontása.
Egyszerű kvantitatív kutatási terv és mintavételi elképzelés összeállítása.
Kérdőívtételek megfogalmazása, kérdéstípusok és válaszkategóriák kiválasztása.
Egyszerű kódolási terv, adattábla és változólista kialakítása.
Gyakoriságok, megoszlások, középértékek, táblázatok és diagramok értelmezése.
Rövid kutatási eredménybeszámoló elkészítése és szakmai prezentációja.
Források és adatbázisok alapvető, etikailag megfelelő használata.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. Kijelölt részek: 5., 6., 9. és 15. fejezet.
Héra Gábor – Ligeti György (2006): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest: Osiris Kiadó, 173–201. o.
Doran, J., Kirby, A., & Bourke, J. (2026). Survey & questionnaire design: Collecting primary data to answer research questions. Axel NEEFS.
Thomander, Sierra Davis, & Krosnick, Jon A. (2024). “Question and Questionnaire Design.” In John E. Edlund & Austin Lee Nichols (eds.), The Cambridge Handbook of Research Methods and Statistics for the Social and Behavioral Sciences. Volume 2: Performing Research, pp. 352–370. Cambridge: Cambridge University Press. DOI: 10.1017/9781009000796.017.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fischer György (2001): Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? Budapest: Bagolyvár Kiadó, 72–98. o.
Horváth György (2004): A kérdőíves módszer. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Rudas Tamás (2006): Közvélemény-kutatás. 2., bővített kiadás. Budapest: Corvina Kiadó.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy a hallgatókat végigvezeti a kvantitatív szociológiai kutatás alapvető gondolkodási és munkafolyamatain. A kutatási problémák kérdésekké és hipotézisekké alakítása fejleszti a társadalmi jelenségek strukturált, szakszerű értelmezését és a szociológiai fogalmak precíz használatát. A konceptualizálási, operacionalizálási, mintavételi és kérdőívszerkesztési feladatok révén a hallgatók képessé válnak arra, hogy egy kutatási problémához megfelelő módszertani megoldásokat válasszanak és azok alkalmazásában közreműködjenek. Az adatkezelési és elemi adatelemzési gyakorlatok fejlesztik a társadalomtudományi információk, adatbázisok és elektronikus források használatát, továbbá az eredmények kritikus és közérthető bemutatását. A kutatásetikai és adatvédelmi szempontok beépítése erősíti a szakmai felelősséget, a jogi és etikai normák következetes érvényesítését. Az önálló és csoportos feladatok, valamint a prezentációk a munkaszervezési, együttműködési, kommunikációs és önértékelési kompetenciákat fejlesztik. A kurzus ezáltal közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók alapszinten részt tudjanak venni szociológiai kutatások tervezésében, végrehajtásában és eredményeik értelmezésében.
