Tantárgy adatlapja
A kurzus elsődleges célja, hogy a társadalmi jelenségek, folyamatok történetiségének bemutatásával egyfajta háttértudást nyújtson a társadalom további tanulmányozásához. A társadalomtörténet a hagyományos, politika- és eseménytörténeti megközelítésektől eltérően a folyamatok, struktúrák, törvényszerűségek szintjén vizsgálja a múltat. Ennek során főként a különböző társadalomtudományok elméleti és módszertani eredményeire támaszkodik. A kurzus folyamán a főbb megközelítési irányzatokra is kitérünk, az elméleti és módszertani bevezető keretein kívül is. Az előadás szűkebb témája (Magyarország társadalomtörténete 1920-ig) az utóbbi kétszáz év magyar történelmének főbb folyamatait öleli fel, különös tekintettel a rendi és a polgári társadalom közötti átmenetre, a két társadalomszerkezet alapvető különbségeire, illetve a polgári társadalom rendi „örökségének” hatására, jelentőségére. A kurzus elvégzésével a hallgatók az utóbbi évtizedek legfontosabb társadalmi folyamatai, jelenségei között is jobban eligazodhatnak.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 963-389-389-5
KÖVÉR György (szerk.), Magyarország társadalomtörténete I. A reformkortól az első világháborúig. Szöveggyűjtemény, 1–2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996. ISBN 963-18-7723-X
Ajánlott irodalom:
BÓDY Zsombor, Ö. KOVÁCS József (szerk.), Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 963-389-806-4
FARAGÓ Tamás (szerk.), Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához, Budapest, Új Mandátum, 2005. ISBN 963-9494-85-2
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
A politikatudomány alapvető kérdéseinek, fogalmainak, klasszikus szerzőinek és irányzatainak ismerete.
A politikatudomány kontextusának és elméleteinek, valamint elemzési módszereinek megértése és megértése.
Megérti a legfontosabb nemzeti és nemzetközi társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseket.
Fel tudja tenni az interdiszciplináris tudományág alapvető kérdéseit.
Ismeri az önálló tudományos munka tudományos kritériumait és értékelési szempontjait.
b) képesség
Képesség a társadalmi, gazdasági és politikai problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összehasonlítására és kritikus elemzésére.
Képesség klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek értelmezésére.
Képesség a tudományág eredményeinek önálló követésére, elméleteinek és modelljeinek értelmezésére, alkalmazására és hasznosítására.
Képesség az önálló munkához szükséges módszerek alkalmazására, az adatok kezelésére és értelmezésére.
c) attitűd
Interdiszciplináris szemlélet és az innovatív megközelítések iránti érzékenység.
Elméleti igényesség, módszertani tudatosság.
Átgondolt, érdeklődő és érzékeny a társadalmi problémák iránt.
Képes a felelősségteljes sza
kmai munkára, mind egyénileg, mind csoportban.
d) autonómia és felelősség
Önállóság munkája végzésében, szakmailag megalapozott érvekkel alátámasztva.
Önállóan fejti ki véleményét, kéréssel, bemutatással és alternatívákra való nyitottsággal.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájáért.
Magabiztosan helyezi el saját eredményeit a tudományos elképzelések, trendek és modellek hálójában.
Interdiszciplináris irányultságát komplex megközelítés jellemzi.
Felelősen vesz részt a kutatási és fejlesztési projektekben.
