A hallgatók megismerkednek a biblioterápiás szempontú műelemzéssel. Képessé válnak arra, hogy a csoport eredeti terápiás céljára vagy a folyamat közben felmerülő problémákra fókuszálva, irodalomelméleti és -történeti, valamint esztétikai tudásukat integrálva elemezzék az adott problémakörökhöz már előzetesen kiválasztott műveket. A képzés alatt kialakul bennük egy olyan speciális érzékenység, amely eltér az oktatásban bevett, pedagógusok által használt műelemzési módszerektől, és egy sokkal gyakorlatiasabb, a mű pszichológiai hatásmechanizmusait figyelembe vevő, a műben kódolt egzisztenciális helyzetekre, kapcsolatokra, konfliktusokra, ezek kudarcaira, illetve megoldási lehetőségeire összpontosító megközelítést helyez előtérbe.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

BÉRES J. (2017): „Azért olvasok, hogy éljek”. Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig, Kronosz Kiadó, Pécs, ISBN: 9786155497957

MORETTI M. – NÉMETH A. (2008): „Figyelj rám, mintha jel volnék”. Gyermek – lélek – tükör, Medicina, Bp. ISBN 963 226 030 9

NÉMETH A.–MORETTI M. (2006): „…ki szépen mondja a rettenetet, azzal föl is oldja”. PSYrodalmi szöveggyűjtemény, Medicina, Bp. ISBN: 9789632265537

BENEY Zs. – Jelenits I. (1994): Bevezetés az irodalomba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. ISBN: 9631863522

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

class="MsoNormal" style="margin-bottom:0cm;margin-bottom:.0001pt;line-height: normal">A biblioterápiás szakmai olvasói attitűd kialakítása és fejlesztése.

Irodalomtörténeti és irodalomelméleti jártasság szakirányú fejlesztése.

Irodalom-esztétikai tudás biblioterápiás szakirányú fejlesztése.