Tantárgy adatlapja
A globalizáció folyamatának társadalompolitikai leképződésével és elsősorban a nemzetközi intézményekben zajló döntéshozatalra gyakorolt hatásával ismerkedik meg a hallgató. A cél, hogy a globalizáció több definíciójának és leírásának áttanulmányozásával a politikai intézmények operatív működésének alakulását és alakítását áttekintsük. le="font-family: 'PT Sans'">Felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja; egyéni vagy csoportos szakmai munkára alkalmas.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Thomas Hylland Eriksen, Globalization: The Key Concepts, 2nd Edition, Bloomsbury, 2014. ISBN 978-0857857422
Frank J. Lechner (Editor), John Boli (Editor), The Globalization Reader, 5th Edition, Blackwell, 2015. ISBN 978-1118733554
Ajánlott irodalom:
David Held, Anthony McGrew, Globalization / Anti-Globalization: Beyond the Great Divide, 2nd edition, Wiley. ISBN 9780745639116
William Offutt, Patriots, Loyalists, and Revolution in New York City, 1775-1776 (Second Edition) (Reacting to the Past) , 2015. W.W.Norton and Company, ASIN: B015X57BI0
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Tisztában van a globalizáció legfontosabb problémaköreivel, annak legfontosabb elméleteivel és főbb vitáival.
Ismeri a globalizációval kapcsolatos kurrens szakirodalmat, valamint az önálló tudományos munka akadémiai kritériumait és értékelésének szempontjait.
Képes átlátni a globalizációnak a politikára, a társadalomra és gazdaságra vonatkozó összefüggéseit, a politikatudomány, átfogóan a társadalomtudományok és a közgazdaságtan alapvető elméleteit, továbbá ismeri azok legfontosabb elemzései módszereit. Erre vonatkozóan releváns kérdéseket tud megfogalmazni.
Tisztában van a témához kapcsolódó legmeghatározóbb társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekkel.
b) képesség
Képes a globális folyamatok, jelenségek komplex értelmezésére, etikai aspektusainak fölismerésére, a problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összevetésére, kritikai elemzésére.
Képes a klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek interpretálására, a saját önálló munkájához szükséges módszerek alkalmazására, adatok kezelésére és értelmezésére.
Képes a globalizációval kapcsolatosan megalapozott, önálló vélemény kialakítására.
c) attitűd
Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.
Elméletileg igényes, módszertanilag tudatos, gondolkodását a kritikai megközelítés jellemzi.
Körültekintő, érdeklődő és fogékony a társadalmi problémákra.
A jelenségeinek vizsgálatakor holisztikus megközelítés jellemzi; a lényegre összpontosít, miközben a részletekre is odafigyel.
Elkötelezett a tudományterület gazdagítása mellett, ezért törekszik tudása folyamatos bővítésére.
d) autonómia és felelősség
Munkáját önállóan végzi, szakmailag megalapozott érvekkel támasztva alá állításait és következtetéseit.
Szakmailag megalapozott véleményét határozottan képviseli és fellép a tudománytalan állításokkal szemben.
Saját munkájáért etikai és szakmai felelősséget vállal, mellyel példát mutat környezetének.
Saját eredményeit magabiztosan helyezi el a tudományos elképzelések, irányzatok, modellek hálójában.
Problémafeltárásban, elemzésben és gondolkodásában autonóm, interdiszciplináris tájékozottságának megfelelően komplex megközelítésmód jellemzi.
