Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy megismerteti a hallgatót a drámapedagógia fogalmával, céljával, a dramatikus tevékenységek felosztásával, a drámapedagógiához kapcsolódó gyakorlatok, szabályjátékok fajtáival és az egyes típusok jellemzőivel, a játéksorok tervezésének szempontjaival. A hallgatók a drámapedagógiával kapcsolatos elméleti ismeretek elmélyítésén és kiszélesítésén túl megismerkednek a drámapedagógia történetével, elméletével és kutatásmódszertanával, mely segíti a drámajáték beépítésének lehetőségeit a szociálpedagógus hallgatók munkájába. Az improvizációs gyakorlatok segítségével a hallgatók képesek lesznek a környezetükkel hatékonyan és erőfeszítések nélkül megerősíteni a kapcsolatot.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A dramatikus foglalkozások szerkezete és hatásmechanizmusa. A pszichodráma. Drámajáték és dramatizálás. A drámajátékok szerepe a gyermekek személyiségfejlődésében.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A drámapedagógia módszerének gyakorlati alkalmazása. Drámajáték-foglalkozások, az improvizáció.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
GABNAI Katalin, Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, Bp., 2015. p. 606-622. ISBN 978-963-227-739-4
NEELANDS, Jonothan, Dráma a tanulás szolgálatában, Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1994. ISBN 963-8457-05-8
BOLTON, Gavin, A tanítási dráma elmélete, Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1994. ISBN 963-8457-04-X
ECK Júlia – KAPOSI József – TRENCSÉNYI László: Dráma – Pedagógia – Színház – Nevelés. Szöveggyűjtemény középhaladóknak. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
TÖLGYESSY Zsuzsanna, Drámapedagógia elmélete és gyakorlata, PPKE BTK, Esztergom, 2018. 102. p. ISBN 978-963-308-324-6
KAPOSI László (szerk.), Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak, Budapest, Magyar Művelődési Intézet, Magyar Drámapedagógiai Társaság, 1999. ISBN 963-03-7311-4
ECK Júlia, Drámajáték a középiskolai irodalomórán, Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2000. ISBN 963-9000-16-7
GABNAI Katalin, Drámajátékok, Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1993. ISBN 963-8457-01-5
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató megismeri a dramatikus munkaforma elméleti hátterét és alkalmazási lehetőségeit, illetve a dramatikus technikák készségszintű elsajátítását. Képes a dramatikus foglalkozások vezetéséhez szükséges megfelelő szintű szakmai önismeret kialakítására, a korosztályi, illetve személyes szellemi-lelki fejlődés problémáinak felismerésére és a segítségnyújtásra. A hallgató sokoldalúan megismeri a drámapedagógiát mint pedagógiai módszert és alkalmazza a különböző drámajáték-típusok pedagógiai aspektusait, különös tekintettel a kreativitás és kommunikáció fejlesztése érdekében. A csoportos gyakorlatok révén képessé válik a drámapedagógia módszertanának alkalmazására és különböző drámás foglalkozások vezetésére. A drámapedagógia eszköztárának aktív ismerete segítségükre lesz a különböző páros és csoportos munkaformák kiválasztására és gyakorlati alkalmazására. A drámajátékhoz szükséges képességek (figyelem, motiváció, flow, ön- és társismeret, önbizalom, önreflexió, magabiztosság, közösségépítés, problémamegoldás) folyamatos szinten tartása.
A hallgatók magabiztosabbak lesznek a feladatok elvégzésében és a kliensekkel történő kommunikációban. Növekszik kezdeményezőképességük és vállalkozó szellemük. Szakmai autonómiájuk és felelősségvállalásuk fokozatosan tud bővülni a tanult kompetenciák alkalmazásával.
