Tantárgy adatlapja
A tantárgy az építészeti szerkezetekre, formákra és anyagokra vonatkozó legfontosabb fogalmak és tudnivalók átadását célozza. Hangsúlyt helyez a régészeti kutatások során értelmezést és dokumentálást igénylő, feltárt építészeti maradványok, valamint az álló épületeken és épületromokon régészeti közreműködést jelentő feladatok sajátos tudnivalóira, ide értve a dokumentálás (leírás, rajz, digitális adattárolás) eszközeit és alapfogalmait is. Ezek mellett szükségképpen kitér a mai kivitelezések főbb, lelőhelyek (megelőző) feltárását is érintő technikáira.
Továbbá a szeminárium során a hallgatók megismerik az épületkutatás lépéseit. Gyakorolják a terepi munkákat megelőző kutatási folyamatokat: a források felgyűjtését: források típusai, (ha van) őrzési helyük és források értékelése/értelmezése.
A félév folyamán a terepi kutatás lépéseinek, a dokumentálás formáinak megismerésére is sor kerül. Roncsolásmentes és roncsolásos kutatási formák megismerése
A kurzus teljesítésének pontos feltétele az alább felsorolt irodalmak elsajátítása és annak nyomán számonkérés, különös tekintettel régészeti anyagismereti szempontból (pl. vonatkozó képanyag felismerése).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Tóth Endre-Buzás Gergely: Magyar építészet 1. kötet. A rómaiaktól Buda elfoglalásáig. Kossuth Kiadó, Budapest 2016. (312 ps.) ISBN 9789630986403
Manfred Schuller: Building Archaeology. Monuments and Sites VII. ICOMOS, München 2002. ISBN
3874906779, ISBN 9783874906777
Lővei Pál: Porfír, kő, márvány I-II. – Kőanyagok, kőfaragók, kőberakások a középkori Magyarországon.
ELKH BTK Történettudományi Intézet, Budapest 2022 (631 ps.) ISBN 9789634162896
G. Lászay Judit: A falkutatás és a kivitelezés közbeni megfigyelések, kutatások in.: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest, 2020. 197-211. ISBN 978-615-81520-0-6
Koppány András A régészeti ásatás és a falkutatás kapcsolata. in: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest, 2020. 169-181. ISBN 978-615-8152006
Rácz Miklós: Helyszíni épületkutatás, falkutatás – kitekintés Európára. in: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest. 2020. 51-73. ISBN 978-615-81520-0-6
Velladics Márta: Forráskutatás és épületkutatás. in: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest, 2020. 95-121. ISBN 978-615-81520-0-6
Ajánlott irodalom:
Feld István-Velladics Márta: Magyar építészet sorozat 2. kötet. Buda elfoglalásától József nádor koráig. 1541–1808. Kossuth Kiadó, Budapest, 2016. (304 ps.) ISBN 9789630983341
Ritoók Pál-Hajdú Virág-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Magyar építészet sorozat 3. kötet
A Szépítő Bizottmánytól napjainkig. Kossuth Kiadó, Budapest 2017. (352 ps.) ISBN 9789630988520
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Történeti épületekre, épületmaradványokra, ezek kutatására, dokumentálására vonatkozó szakszókincs.
Dokumentációs formák ismerete.
Források típusainak megismerése.
Épületekre vonatkozó gyűjtemények megismerése.
Tervrajzok értelmezésének elsajátítása.
b) képesség
ss="csB01248B">Történeti épületek, épületmaradványok mérvadó jellemzőinek felismerése és értelmezése.
Épületekről készült dokumentációk értelmezése.
A kurzus során fejlődik a hallgatók vizuális képessége és elemző szemlélete.
Önálló forrásfeldolgozás.
Önállóan el tudja dönteni, hogy mely kutatási forma milyen helyzetben alkalmazható.
