Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az újkori és jelenkori filozófiatörténet legfontosabb szerzőit és irányzatait tekintjük át.
A filozófiatörténettel két félévben foglalkozunk. Míg az első féléveben az ókori és a középkori filozófiai gondolkodást tekintjük át, addig a második félévet az újkori és jelenkori filozófiának szenteljük. A Teológiai Karon oktatott filozófiatörténet nem csupán áttekintése az emberi gondolkodás nagy állomásainak időrendi sorrendben. Ennél többre vállalkozunk. Célunk, hogy a nagy gondolkodókat úgy rendszerezzük, hogy gondolataikat és szókincsüket a teológia szolgálatába állíthassuk majd. A filozófia így válik a teológia szolgálóleányává. Ez a szerep azonban nem szolgai szerep, hanem a legnagyobb méltóság. Gondoljunk csak Mária mondatára: „Íme az Úr szolgálóleánya…”. Az igaz filozófiát kell megtalálnunk, amely a teológiához vezet bennünket.
A félév során eredeti források alapján áttekintjük a nagy gondolati rendszereket, különös tekintettel azokra a filozófiákra, amelyek keresztény hatást tükröznek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Célunk, hogy két félév alatt áttekintsük a nyugati filozófia történetét. Ebben kis helyet a nagy vallások és civilizációk filozófia-fogalma. Nagyobb részt azonban az ókori görög filozófiát tekintjük át Thálésztól kezdve, majd a latin és középkori keresztény filozófia ismertetése következik. A második féléveben nézzük át a nyugati újkori filozófia nagy állomásait, hogy aztán napjaink filozófiai irányzatai is ismertetésre kerüljenek. Ebben az áttekintésben különös szempont a filozófia keresztény megközelítése, jóllehet, a posztmodernig bezárólag megismerjük a meghatározó nem vagy nem kifejezetten keresztény irányzatokat is. Az antik filozófia, a középkori skolasztika, az újkori racionalizmus és empirizmus, a német idealizmus és a fenomenológia képezi a kurzus gerincét.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus folyamán a hallgatók eredeti szövegekkel is ismerkednek szemelvényekben, melyeket a jegyzetben találnak. Ezek áttekintése részben közös munkával, részben egyéni feldolgozás alapján történik. A későbbiekben szemináriumi műhelymunka kereteiben is lehetőséget kapnak a hallgatók, hogy a fontos filozófiai szövegeket eredeti nyelven is olvassák a szaktanár vezetésével.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Rokay Zoltán, Filozófiatörténet I-III., Szent István Társulat, Budapest, 2002, 2010, 2018. ISBN 9633613752, 9789632771854
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Frenyó Zoltán, A filozófia tankönyve, Szent István Társulat, Budapest 2016. ISBN 9789632775951
Nyíri Tamás, A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991. ISBN 963360589X
Turay Alfréd, Filozófiatörténeti vázlatok, Szent István Társulat, Budapest, 1996. ISBN 9789633608432
Kecskés Pál, A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981. ISBN 9633601460
Gilson, Étienne, A középkori filozófia története, Kairosz Kiadó, Budapest, 2015. ISBN 9789636627850
Diogenész Laertiosz, A filozófiában jeleskedők élete és nézetei I-II., Jel Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963931885X
Anzenbacher, Arno, Bevezetés a filozófiába, Herder Kiadó, Budapest, 1993. ISBN 9637484043
Copleston, Frederick SJ, A History of Philosophy I-IX., Image Books, New York-London-Toronto-Sydney-Auckland, 1993-1994. ISBN 9780385468435
Hirschberger, Johannes, Geschichte der Philosophie I-II., Herder, Freiburg-Basel-Wien, 1991. ISBN 3451224089
Kenny, Anthony, A New History of Western Philosophy, Oxford University Press, Oxford, 2012. ISBN 9780199656493
Totok, Wilhelm, Handbuch der Geschichte der Philosophie I-V., Klostermann, Frankfurt am Main, 1977.
Ueberweg, Friedrich, Grundriß der Geschichte der Philosophie I-III., E.S.Mittler & Sohn, Berlin, 1863-1866.
Friedrich Ueberwegs Grundriß der Geschichte der Philosophie, 13. Auflage, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1983-tól
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Hagyományos, frontális előadás, elméleti előadás, vizuális és auditív szemléltetőeszközök használata, művek és műrészletek bemutatása, vita és interaktív elemek (egy altéma különböző álláspontokból való interaktív bemutatása), mű- és /vagy előadáselemzés, prezentáció.
Az értékelés kritériuma:
Az értékelés során a hallgatók órai részvételét és aktivitását is figyelembe vesszük. A kollokvium során pedig a hallgatók előre megadott tételsor alapján vizsgáznak. A felkészüléshez rendelkezésre áll a jegyzet, melyet a tételsor követ, illetve az órai előadások hanganyagát is megkapják a hallgatók. A vizsga szóban történik. A hallgató tételt húz, és rövid felkészülési idő után a tételt szóban ismerteti.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók a kurzus végére otthonosan mozognak a nyugati filozófia nagy elméletei között. Ismerik a fontosabb fogalmakat, ismerik a meghatározó gondolkodókat. Képesek lesznek ezen nézeteket egymással ütköztetni, és adott esetben bírálni is ezeket a nézeteket a keresztény filozófia mérlegén.
A kurzus előkészíti a hallgatókat arra, hogy a teológia nagy témáit meg tudják alapozni. Ehhez filozófiai érveket gyűjtenek és alkalmaznak.
