Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy épít a Kisebbségpolitika tárgy elméleti vonatkozású témáira. A tantárgy célja, hogy a hallgatók alapos ismeretekkel rendelkezzenek magyarországi – hivatalosan elismert és nem eleismert – kisebbségeiről, nemzetiségeiről, valamint a határon túli magyarokról. Példák, esettanulmányok segítik az ismeretek elsajátítását.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók ismerjék meg a hazai nemzetiségek és a határon túli magyar közösségek történeti kialakulását, jogi helyzetét és társadalmi sajátosságait. Értsék meg, hogy a kisebbségi lét nem csupán demográfiai kérdés, hanem nyelvi, kulturális, intézményi, politikai és identitásbeli helyzet is. Legyenek képesek különbséget tenni tömb, szórvány, diaszpóra, nemzeti kisebbség, etnikai kisebbség és őshonos közösség között. Sajátítsák el a kisebbségvédelem alapvető nemzetközi, európai és hazai jogi kereteit. A szemeszter végére a hallgatók képesek legyenek szakmailag megalapozottan elemezni kisebbségi közösségek problémáit, és reális közpolitikai vagy közösségépítő javaslatokat megfogalmazni.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Ismerjék meg a magyarországi nemzetiségek intézményrendszerét, önkormányzatiságát, oktatási és kulturális lehetőségeit. Lássák át a külhoni magyar közösségek helyzetét Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában, valamint a diaszpórában. Értsék meg az asszimiláció, nyelvvesztés, vegyes házasság, elvándorlás és intézménygyengülés kisebbségi közösségekre gyakorolt hatását. Tudják értelmezni a népszámlálási, demográfiai, oktatási és választási adatokat kisebbségpolitikai szempontból. Legyenek képesek felismerni, hogy a kisebbségi közösségek megmaradásában milyen szerepe van az oktatásnak, egyházaknak, civil szervezeteknek, médiának és politikai érdekképviseletnek.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BÁRDI Nándor, FEDINEC Csilla, SZARKA László (szerk.), Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, Budapest, Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008. ISBN 978-963-693-082-0
KÁNTOR Zoltán, MAJTÉNYI Balázs (szerk.), Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről, Budapest, Rejtjel, 2005. ISBN 963-7255-17 6
MAJTÉNYI Balázs, A nemzetállam új ruhája: multikulturalizmus Magyarországon, Budapest, Gondolat, 2007. ISBN 978-963-693-025-7
KÁLLAI Péter, Szószólók: Nemzetiségi képviselet a magyar Országgyűlésben, 2014–2022, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2024. ISBN 978-963-489-744-6
M. BALÁZS Ágnes, Többször szavazni és egyenlőnek maradni? A plurális választójog és a nemzetiségi képviselet útvesztőjében, Budapest, Gondolat, 2022. ISBN 978-963-556-279-4
NAGY Alíz, Illiberális állampolgárság: A magyar állampolgárság-politika következményei Erdélyben, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2022. ISBN 978-963-463-986-2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
KÁNTOR Zoltán, A státustörvény: dokumentumok, tanulmányok, publicisztika, Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002. ISBN 963-85774-8-7
MAJTÉNYI Balázs, VIZI Balázs (szerk.), A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai: Dokumentumgyűjtemény, Budapest, Gondolat, 2003. ISBN 963-9500-59-3
CSERNICSKÓ István – TÓTH Mihály, A kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogai, Budapest, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – Nemzetpolitikai Kutatóintézet, 2021. ISBN 978-615-81694-8-6
KÁLLAY András – MÉSZÁROS András – ŐRY Péter – SZABÓ Olga, A felvidéki magyar közösség anyanyelvhasználatát szabályozó jogszabályok és érvényesülésük áttekintése, Budapest, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – Nemzetpolitikai Kutatóintézet, 2022. ISBN 978-615-6428-03-5
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy a hazai nemzetiségek és a határon túli magyar közösségek történeti, jogi, társadalmi és intézményi helyzetének elemzésén keresztül fejleszti a hallgatók kisebbségpolitikai, társadalomtudományi és közpolitikai értelmezőképességét. A kurzus során a hallgatók megtanulják a kisebbségi közösségekre vonatkozó demográfiai, oktatási, nyelvhasználati, jogi és politikai adatok értelmezését, valamint ezek alapján képesek lesznek önálló, szakmailag megalapozott következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni. A tantárgy különösen hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók érzékenyen, ugyanakkor elemző és problémamegoldó módon közelítsenek a többség–kisebbség viszonyokhoz, az identitásmegőrzéshez, az intézményépítéshez és a kisebbségi jogérvényesítés gyakorlati kérdéseihez.
