Kultúrafelfogásunk hagyományos és szekularizált formáinak számbavétele után az előadás ismerteti a kultúra és a vallás, a vallás és a média, a kultúra és a média összefüggésrendszerében azt a tágas jelenségrendszert, amelyben a különböző beszédmódok (bölcselet, művészet, egyházak, tudomány, politika, stb.) mind egy olyan jelentéstartományra vonatkoznak, amely tágas és komplex értelmezést tesz lehetővé. Ezért a kérdést árnyaltan és a különböző felfogásokat egyaránt kellő mélységgel feltáró módszert kell találnunk, amely  tekintetbe veszi mind a nyelv-, a vallásfilozófia, a kommunikáció- és médiaelmélet eszközrendszerét ahhoz, hogy az újmédia új és posztmodern vonatkozásrendszerében megfogalmazhassuk állításainkat.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

1. Eliot, T. S.: A kultúra meghatározása. Bp.: Szent István Társulat, 2003. 19–35.; 128–146.
2. Lasch, Christopher: Az önimádat társadalma. Bp.: Európa, 1984. 46–69.
3. Metz, J. B.: Memoria passionis. Veszélyes emlékezet a pluralista társadalomban. Bp.: Vigilia, 2008. 3. fejezet.
4. Panneberg, Wolfhart: Filozófia és teológia. Bp.: L'Harmattan, 2008. 5. fejezet.
5. Schaeffler, Richard: A vallásfilozófia kézikönyve. Bp.: Osiris, 2003. 185–199.; 206–221.
6. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Bp.: Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998. 29–40., 96–113.
7. Aczél P., Bognár B., Lázár Kovács Á. tanulmányai, in: Vigilia, 2008/9, 641–670.