Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a klasszikus európai politikai gondolkodás olyan alapfogalmainak történetébe, mint a társadalmi fejlődés, a demokrácia és a jogállam. Ez olyan, elsősorban fogalomtörténeti jellegű művek elemzésén keresztül valósul meg, amelyek az adott fogalmak változásait követik nyomon, tudatosítva a hallgatóban, hogy a terminusok eredeti, klasszikus jelentése sok esetben alapvetően eltér azok modern használatától.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók elsajátítják az antik polisz-filozófia alapvetéseit (Platón állammodellje, Arisztotelész alkotmánytana és erényetikája), megértik a középkori keresztény politikai gondolkodás kettős (égi és földi) hatalmi struktúráját (Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás), valamint a modernitás kezdetének radikális fordulatait Machiavelli reálpolitikájától a szuverenitás fogalmának (Bodin) kialakulásáig. A kurzus elméleti gerincét a társadalmi szerződés-elméletek (Hobbes abszolutizmusa, Locke liberális alkotmányossága és Rousseau népszuverenitása) alkotják, amelyekkel párhuzamosan a hallgatók megismerik a hatalommegosztás Montesquieu-féle elvét és a klasszikus konzervativizmus (Burke) válaszait a forradalmi változásokra. Ez az elméleti bázis képessé teszi a hallgatókat a jogállamiság, az egyéni szabadságjogok és a közjó közötti feszültség teoretikus levezetésére, valamint a modern ideológiák (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) eszmetörténeti gyökereinek és fogalmi készletének tudományos igényű elemzésére.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A Klasszikus európai politikai gondolkodás tárgy gyakorlati tudáseleme az alkalmazott eszmetörténeti elemzésben rejlik, amely képessé teszi a hallgatót a modern politikai diskurzusok és ideológiai viták mélystruktúrájának és fogalmi eredetének (pl. szuverenitás, társadalmi szerződés, hatalommegosztás) felismerésére. A hallgatók elsajátítják a politikai érveléstechnika és retorika klasszikus modelljeit Arisztotelésztől Machiavellin át a felvilágosodásig, ami közvetlenül hasznosítható a stratégiai kommunikációban, a politikai tanácsadásban és a közlemények „sorok közötti” értelmezésében. A kurzus során fejlődik a normatív válságdiagnosztika képessége, amely segít az aktuális kormányzati és társadalmi modellek legitimációs problémáinak azonosításában, valamint olyan etikai és jogfilozófiai szempontrendszert ad, amely elengedhetetlen a felelős vezetői döntéshozatalhoz, a közjó és az egyéni szabadság közötti kényes egyensúly fenntartásához a modern jogállami keretek között.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Brunner, Otto – Conze, Werner – Koselleck, Reinhart: A demokrácia. Budapest: Jószöveg, 1999. ISBN 963 9134 20 1
Fukuyama, Francis: A politikai rend eredete. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2012. ISBN 97896305 91935
Nyirkos Tamás: Bevezetés a világvégéhez. Máriabesnyő: Attraktor, 2015. ISBN 978 615 5601 01 9
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Dunn, John: A demokrácia: befejezetlen utazás Kr.e. 508 – Kr.u. 1993. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995. ISBN 963 05 6939 6
Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. Budapest: Atlantisz, 1996. ISBN 963 7978 83 6
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről, érti és elemezni képes a politikai diszkurzus folyamatait.
Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire.
Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának hiteles közvetítésére, átadására.
