Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A középkori filozófia több mint 1000 év eszmetörténetét öleli fel a Római Birodalom bukásától a 17. századig. A kurzus praktikus okokból csupán a Szent Ágostontól Nicolaus Cusanusig terjedő időszakot vizsgálja főbb vonalaiban, eredeti történeti, szociális és vallási kontextusukban bemutatva a korszak legfontosabb filozófiai eszméit, alapproblémáit. A szemináriumon a középkor reprezentatív gondolkodóitól olvasunk szöveget magyar nyelven, közösen elemezve és megvitatva az abban felmerülő filozófiai problémákat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A skolasztika korszaka és módszertana: Az egyetemek kialakulása; a lectio és a disputatio módszere; a hit és az ész harmóniájára törekvő rendszeralkotás.
Az univerzáliák vitája: A realizmus (Anselmus), a nominalizmus (Ockham) és a konceptualizmus (Abélard) álláspontjai az általános fogalmak létezéséről.
A nagy szintézisek: Aquinói Szent Tamás arisztoteliánus kereszténysége; a létezés és lényeg (esse et essentia) megkülönböztetése; az öt istenérv (quinque viae).
Kritikai és misztikus irányzatok: Duns Scotus voluntarizmusa, William Ockham "borotvája" és a skolasztika felbomlása; Nicolaus Cusanus és a középkor határvidéke (a végtelen problémája).
Arab és zsidó közvetítés: Avicenna, Averroës és Maimonidész szerepe az antik görög filozófia (Arisztotelész) újrafelfedezésében és keresztény adaptációjában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Skolasztikus argumentáció: Jártasság a szigorú logikai felépítésű érvelések (problémafelvetés, ellenvetések, bizonyítás, válasz az ellenvetésekre) elemzésében és szerkesztésében.
Középkori latin terminológia: Alapvető filozófiai fogalmak (pl. transcendentalia, accidens, actus et potentia) jelentésének és használatának elsajátítása.
Hermeneutikai készség: Képesség a történeti és vallási kontextus figyelembevételére a szövegek értelmezése során (pl. a skolasztikus kérdés-felelet forma dekonstrukciója).
Forráskritika: A középkori kódexirodalom és értekezések (pl. Summa Theologiae) logikai vázlatának elkészítése és kritikai feldolgozása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Borbély Gábor: Civakodó angyalok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008., 379 o.
Borbély Gábor – Schmal Dániel (szerk.): Skolasztikus filozófiai szöveggyűjtemény, Budapest, L’Harmattan, 2019.
Gilson, Etienne: A középkori filozófia szelleme, Budapest, Kairosz, 2000.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gilson, Etienne: A középkori filozófia története, Budapest, Kairosz, 2015.
Leinsle, U. G.: A skolasztikus teológia története, Budapest, Osiris, 2007.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a több mint ezeréves eszmetörténeti korszak (Ágostontól Cusanusig) alapvető dilemmáinak bemutatásával közvetlenül mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez az európai kultúrát megalapozó teológiai és filozófiai összefüggésekről, és megismeri az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek a modern tudomány és logika előzményeinek tekinthetők.
b) képesség
A skolasztikus disputa és a fogalmi elemzés vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és szakszerű bemutatásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult metafizikai rendszerek logikai vázlatos vagy részletes prezentálására. A kurzus közvetlenül javítja a kritikai szövegfeldolgozás technikáit, különösen a sűrű szövésű latin nyelvű bölcseleti források magyar nyelvű feldolgozása révén.
c) attitűd
A középkori gondolkodás sokszínűsége (pl. misztika vs. racionalizmus) szellemi nyitottságra, párbeszédre és módszeres tudásgyarapításra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a hit és az ész viszonyára adott válaszokat, és felismerje a történeti-szociális kontextus jelentőségét az eszmék formálódásában. Ez a szemléletmód erősíti a kulturális értékek megőrzése iránti elkötelezettséget.
d) autonómia és felelősség
A középkori etikai és politikai rendszerek megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy az érvek ereje és a fogalmi tisztaság felelősségvállalást igényel az igazságkeresés során. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt az emberi méltóság és a transzcendencia viszonyának tudatos, kritikai mérlegelésében realizálódik.
