Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tanár szakos hallgatók gyakorlati képzésének legfőbb célja a hallgatók professzionális felkészítése a tanári pályára, amelynek eredményeképpen a szaktudományos ismeretek mellett magas pedagógiai mesterségbeli tudással hagyják el az egyetemet. A Közösségi gyakorlatnak az a célja, hogy a tanárjelöltek szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat és saját élményeket az intézményes nevelés meghatározó, iskolán és tanórán kívüli szituációiban, az iskolai, a kollégiumi nevelés terén és a nyári táborokban, kirándulásokon. Cél, hogy formálódjék bennük a hivatástudat, a növendékek szeretete. Tapasztalják meg, hogy személyiségükkel hogyan tudnak hatni a gyerekekre, mérjék fel pedagógiai ismereteiknek és kompetenciáiknak körét, fejlesztendő területeit. A gyakorlat célja továbbá, hogy a hallgatók felelősségteljes pedagógia tevékenység keretében tapasztalatot szerezzenek a pedagógiai helyzetek és a nevelői szerep komplexitásáról, megtapasztalják a problémamegoldó és együttműködő reflektív szakember szerepét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A képzéssel párhuzamos pedagógiai gyakorlat, szünidőben vagy szorgalmi idő alatt is teljesíthető, mely egy adott tanulói korosztály tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének (táboroztatás, szakkörök, érdeklődési körök stb.) szervezési, vezetési, programkészítési, közösségépítési területein nyújt tapasztalatokat. Mivel a gyakorlat pedagógiai munka minél szélesebb aspektusának a megismerésére is lehetőséget kíván adni a hallgatóknak, ezért lehetőség van a Közösségi gyakorlat részbeni, vagy teljes elvégzésére a különböző szakszolgálatoknál vagy tanodákban, egyéb az oktatást, nevelést támogató intézményekben. Ebben az esetben a hallgató feladata az adott tevékenység részletes megismerése. A gyakorlat során a hallgató min. 5 munkanapot, összesen 30 órát (pl.: 5x6 órát, vagy egy szorgalmi időszakban például 12x2,5 órát) tölt egy általa kiválasztott, vagy a Tanárképző Tanszék által ajánlott helyszínen. Feladata, hogy szakképzett pedagógusok, szakemberek irányítása mellett részt vegyen tanításon kívüli pedagógiai folyamatokban, megfigyelje az ott zajló munkát.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bábosik István (1997): A modern nevelés elmélete. Budapest, Telosz Kiadó. ISBN 9638458127
Mester és Tanítvány folyóirat 1. (Erkölcs), 13. (Diákélet), 14. (Hátrányban) és 15. (Kollégium) száma
Sík Sándor (1996): A szeretet pedagógiája. Budapest, Vigília, ISBN 9637964312
Trencsényi László (szerk., 2006): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. 7. kötet. Iskolán kívüli nevelés. Budapest, Bölcsész Konzorcium. ISBN 9639724068
Uzsalyné Pécsi Rita (2010): A nevelés az élet szolgálata. 1. Az érzelmi intelligencia fejlesztése. Budapest, Pécs ISBN 978-963-88887-0-9
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szocializációról és a perszonalizációról, az egyéni bánásmódról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémákról, a tehetséggondozásról.
Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
Rendelkezik a tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.
Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkát segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
b) képességei
A gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.
Mentori segítséggel képes reális képet kialakítani a tanulók fejlettségi szintjéről, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.
A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.
Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését.
A szabadidős tevékenységek során alkalmaz együttműködést segítő, motiváló módszereket.
Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni.
A tervezés során együttműködik a mentorával, munkatársakkal.
Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.
Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra.
Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére.
c) attitűdje
Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására. Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez.
Szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.
Felelősségteljesen végzi munkáját.
Folyamatosan együttműködik a mentortanárával.
Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.
Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
Szükség esetén szakmai segítséget kér és elfogad.
d) autonómiája és felelőssége
Végig gondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit
Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
