Tantárgy adatlapja
A Médiagazdaságtan c tárgy célja a médiatermékek piacainak és a piaci szereplők viselkedésének leírása, a média piaci törvényszerűségek feltárása. Ide tartozik alapvetően a lapkiadás, a rádiózás és a televíziózás, valamint az új elektronikus média (internet) működésének gazdasági szempontú vizsgálata. A médiatermékek jelentős része un. kétpiacos termék: értékesítésre kerül a nagyközönség, a fogyasztó piacán, a médiatermékek nagy többsége azonban bevételre csak egy másik piacon, a hirdetési vagy reklámpiacon tehetnek szert. Utóbbin lényegében az előbbit értékesítik: a reklámpiaci termék maga a közönségarány. A tantárgy kitér az átmeneti és a vegyes esetekre is, így tárgyalja a közszolgálati médiumokat is a kereskedelmiek mellett, valamint az ingyenes reklámújságokat, hírportálokat stb. A Médiagazdaságtan c. előadás nélkülözhetetlen kiegészítője a sajtó, rádió, televízió, internet tartalmi és formai sajátosságaival foglalkozó tárgyaknak, gyakorlati példáival betekintést ad e médiumok működési hátterébe.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Gálik, Mihály: Médiagazdaságtan. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014. ISBN 9789630594844
Incze, Kinga – Pénzes, Anna: A reklám helye 2.0. A hatékony médiatervezés- és vásárlás kézikönyve. Budapest, Médiasprint Consulting Kft., 2006. 87-173., ISBN 9789630608473
Barbier, Frédéric - Lavenir, Catherine B.: A média története. Budapest, Osiris, 2004. 162-188., 229-352., ISBN 9633896436
McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris Kiadó, 2003, 9-10. fejezet. Médiastruktúrák és médiaintézménye
k. Globális tömegkommunikáció. 169-212. ISBN 9789633895641
Ajánlott irodalom:
Gálik Mihály (szerk): Médiagazdaságtan, médiaszabályozás (szöveggyűjtemény.) Budapest, Aula, 2002. ISBN 9639345989
Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. Budapest, KJK Kerszöv., 2005. 253-293, 345-367., ISBN 9789632248608
Albarran, Alan, Media Economics, Ames, Iowa State University Press, 1996. 1-159., ISBN 0203927710
Graham, Murdock, Money Talks: Brodcasting Finance and Public Culture. In: BUSCOMBE, Edward (ed.): British Television, Oxford Television Studies, Clarendon Press, Oxford, 18-143. ISBN 9780198742654
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különbö
;ző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képvi
seli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
