Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatók alapvető tudásra tegyenek szert a különböző médiajártasság-koncepciókkal kapcsolatban, megérték és átlássák a média befolyását mind egyéni mind társadalmi szinten. A médiajártasság kurzus során fejlesztjük a hallgatók kritikai gondolkodását, megtanítjuk azon médiaelemzési módszerek használatát, melyekkel a média tartalmai, témái kiértékelhetőek úgy, amint média-reprezentációként megjelennek és médiatapasztalatként eljutnak a hallgatókhoz. A szemeszter célja, hogy részletes megközelítését adja a médiahatás tanulmányozási lehetőségeinek s ezáltal világosan a hallgatók elé tárja, hogy mit jelent a médiajártasság magasabb szintje. Médiajártasságra szert tenni azt is jelenti, hogy a diákok a médiatartalmak potenciálisan negatív hatásait képessé válnak elkerülni, míg a pozitív hatásokat képesek lesznek felerősíteni. A kurzus emellett foglalkozik a médiatulajdonolás kérdésével, a médiatartalmak jogszerűtlen használatával és az erőszakos tartalmakkal is. Mindezeken túlmenően a médiajártasságra, mint kompetenciára egyre nagyobb szükség van, ahhoz hogy megértsük és részt tudjunk venni a modern világ társadalmi életében.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik a médiajártasság (media literacy) fogalomtörténetét és főbb elméleti megközelítéseit (kritikai médiapedagógia, kulturális tanulmányok, médiahatás-elméletek, reprezentációelmélet). Áttekintik a média működésének társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseit, a médiatulajdonlás és a nyilvánosság viszonyát. Megismerkednek a médiahatás klasszikus és kortárs modelljeivel, a médiatartalmak ideológiai, narratív és vizuális szerkezetének elemzési szempontjaival, valamint a médiában megjelenő erőszak, manipuláció és dezinformáció problémaköreivel. A kurzus elméleti keretet ad a kritikai médiabefogadás és a tudatos médiahasználat megértéséhez.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak különböző médiatartalmak (sajtócikk, televíziós műsor, online tartalom, közösségi média, reklám) kritikai elemzésére és értelmezésére. Megtanulják alkalmazni a médiaelemzés alapvető módszereit (tartalomelemzés, diskurzuselemzés, reprezentációelemzés, framing-elemzés). Fejlődik a hallgatók kritikai gondolkodása, forrásértékelési és értelmezési kompetenciája. Képessé válnak a manipulációs technikák, torzítások, ideológiai és keretezési stratégiák felismerésére, valamint saját médiatapasztalataik reflexív értelmezésére.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Aczél Petra: Médiaműveltség. In.: Aczél Petra – Andok Mónika – Bokor Tamás: 2017 Műveljük a médiát! Budapest, Wolters Kluwer. pp. 133-178. ISBN 978963295 494 3
Hobbs, Renee – Cooper Moore, David: 2015 A médiaműveltség felfedezése. Budapest, Wolters Kluwer. ISBN 9789632954769
Potter, William, James: 2015 Médiaműveltség. Budapest, Wolters Kluwer. ISBN 9789632954905
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Andok Mónika: 2016 Kommunikációs kompetencia - médiajártasság: Koncepcionális különbségek, készségbeli hasonlóságok. In: H Tomesz Tímea, H Varga Gyula (szerk.) Kommunikációs készségfejlesztés a pedagógiai munkában. 160 p. Budapest: Hungarovox Kiadó, 2016. pp. 31-39. (A kommunikáció oktatása; 8.) ISBN 978-615-5562-49-5
Bokor Tamás: Médiaértés. In.: Aczél Petra – Andok Mónika – Bokor Tamás: 2017 Műveljük a médiát! Budapest, Wolters Kluwer pp. 179 – 260. ISBN 978963295 494 3
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a hallgatók kritikai gondolkodásának, elemzőkészségének és tudatos médiahasználatának fejlesztéséhez. A kurzus során a hallgatók különböző médiatartalmak értelmezésén és elemzésén keresztül megtanulják felismerni a társadalmi kommunikáció alapvető működésmódjait, a médiahatás mechanizmusait, valamint a befolyásolás és a reprezentáció formáit. A közös és önálló elemzőmunka fejleszti a hallgatók szövegértési, érvelési és prezentációs készségeit, valamint képessé teszi őket komplex társadalmi jelenségek kritikai értelmezésére. A tantárgy így közvetlenül támogatja az önálló gondolkodásra, értelmezésre és felelős médiarészvételre épülő kompetenciák kialakulását.
