Tantárgy adatlapja
Az előadás a technológiai determinizmus klasszikus mcluhani elméletéből kiindulva bemutatja annak továbbfejlesztéseit (Ong, Meyrowitz) és kritikusait. Ezen utóbbiaknál hangsúlyosan szerepel Kittler és Manovich elgondolása. Bemutatjuk, hogy a technológiai médiumok fő megközelítései milyen közös pontokkal rendelkeznek és miben térnek el egymástól, mit gondolak technológia és fiziológia kapcsolatáról, beleértve ebbe az észlelés folyamatait, a test, a reprezentáció és a szimuláció (medialitás és realitás kapcsolata) valamint a kontroll kérdéseit. Összevetjük az egyes kutatók remedializálással kapcsolatos álláspontját is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BARBIER Frederic – BERTHO LAVENIR Catherine: A média története. Diderot-tól az internetig, Budapest, Osiris, 2004. ISBN 9633896436
BRIGGS Asa – BURKE Peter: A média társadalomtörténete. Gutenbergtől az internetig, Budapest, Napvilág, 2004. ISBN 9639350451
KITTLER Friedrich: Optikai médiumok, Budapest, Magyar Műhely Kiadó, Ráció Kiadó, 2005. ISBN 9637596437
McLUHAN Marshall: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte, Budapest, Trezor Kiadó, 2001. ISBN 9789639088559
KINCSEI Attila: Technológia és társadalom az információs korban, In.: Pintér Róbert (szerk.), Az információs társadalom, Budapest, Gondolat Kiadó – Új mandátum, 2007, 47-63. o.
ISBN 9789636930615
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakter
ületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
A hallgatók megismerik a digitalizáció révén a médiatartalmak egyidejű és gyors, magas minőségű átvitelének következményeit, a multimédia és a hipertextualitás új struktúráit, az átjárást a különböző médiaszövegek és tartalmak között (transzmedialitás, intermedialitás).
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan
és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Önálló, konstruktív és asszertív az int&eacu
te;zményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
