Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Mentálhigiéné kurzus célja, hogy elméleti ismeretek átadásával és gyakorlati módszerek megismertetésével, e módszerek életszerű példákkal való szemléltetésével felkészítse a hallgatókat az egyének és családok mentálhigiénéjének támogatására, rendszerszemléletű megközelítésére.
A félév során a hallgatók egyrészt megismerkednek a mentálhigiéné alapfogalmaival, történeti alakulásával, alkalmazási területeivel, másrészt lehetőséget kapnak a mentálhigiénés szemléletmód megértésére, jelentőségének tudatosítására, valamint szociálpedagógiai munkájukba és magánéletükbe való „beépítésére”.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus - a második féléves Család-, gyermek- és ifjúságvédelem előadáson, valamint az Interjútechnika a szociális segítésben szemináriumon átadott, illetve elsajátított ismeretekhez, készségekhez kapcsoltan - áttekinti a mentálhigiéné főbb területeit, úgymint a családi, közösségi, iskolai és a munkahelyi mentálhigiéné főbb szempontjait, kérdésköreit és támogatási lehetőségeit. Ezek mellett a tárgy felhívja a figyelmet a segítői hivatás pszichológiájára, a segítő testi – lelki – szellemi egészségének prevenciós és támogatási lehetőségeire. A tárgy megismerteti a hallgatókkal az önsegítő csoportok működését, rámutat hatékonysági tényezőire a nehéz élethelyzetekkel, illetve a krízisekkel való megküzdés folyamatában. A kurzus résztvevői az egyének és családok testi-lelki-szellemi egészségét leginkább meghatározó területek, helyszínek mentén haladva, az egyéneket és családokat érintő normatív / fejlődési, illetve akcidentális krízishelyzetek megkülönböztetésével, ugyanakkor a különböző életciklusokra lebontva interaktív módon feltérképezik az egyének és családok testi-lelki-szellemi egészségét támogató eszközöket, külső és belső mozgósítható erőforrásokat A testi-lelki-szellemi egészség prevenciójának áttekintése a primer – szekunder - tercier szintek mindegyikét érinti, kiterjed az egyéni, családi, közösségi, iskolai és munkahelyi mentálhigiéné megőrzésére, helyreállítására; továbbá az esetlegesen a testi-lelki-szellemi egészséget aktuálisan veszélyeztető, károsító tényezők kiiktatására, a gyógyító eszközök alkalmazásának lehetőségeire, a krízishelyzetek időben történő, megfelelő kezelésére.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A mentálhigiéné különböző területeit érintő mélyinterjúkészítés, illetve az arra építő elemző szóbeli prezentáció összeállítása során, valamint a hangsúlyozottan interaktív órákon, egymás gyakorlati feladatmegoldásaihoz kérdéseikkel, megjegyzéseikkel kapcsolódva a hallgatók lépésről lépésre gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek a tanultakkal kapcsolatban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kiss, E. Cs, Sz. Makó, H. (Ed.) (2012). Mentálhigiéné és segítő hivatás, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs
Kállai, J. & Varga, J. & Oláh, A. (2007). Egészségpszichológia a gyakorlatban. Budapest, Medicina. (ISBN978-963-226-086-0)
Buda, B. (2003). A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. (ISBN 963-19-3276-1)
Buda, B. (1998). Iskolai mentálhigiéné. Álmok, dilemmák, lehetőségek. In: Kézdi, B. (Ed.) (1998). Iskolai mentálhigiéné. Tanulmányok. pp. 13-31. Pécs, HU: Pro Pannónia. (ISBN 9639079170)
Gerevich, J. (Ed.) (1997). Közösségi mentálhigiéné. Animula. Budapest (ISBN 963-282-260-9)
Buda, B. (1994). Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény. Budapest, HU: Animula (ISBN 963 8089 55 5)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Homoki, A. (Ed.) (2019) Preventív mentálhigiénés gondozók, koordinátorok kézikönyve
Komlósi, P. & Pécsi, R. (2014). A család működéséről. In P. Komlósi (Ed.), Családi életre és kapcsolati kultúrára felkészítés. pp. 79-107. Budapest. HU: L’Harmattan – KRE. (ISBN 9789632366777)
Csány, K. (2012): Szerepek és szerepkonfliktusok. Mentálhigiénés segítő kapcsolat – személyesen. Embertárs 2012/2. 172-186.
https://jezsuitakiado.hu/wp-content/uploads/2020/03/10_csany_katalin_et_2012-2.pdf
Görgőy, R. (2019): Önsegítő csoport szerepe a válás/szakítás feldolgozásában – Egy mélyinterjús kutatás tapasztalatai, In: Civil Szemle XVI.Évf.2.szám, 2019/2. 32-53.o.
http://www.civilszemle.hu/2020/03/15/14/59-civil-szemle-2019-2/
Görgőy, R. (2010): Az anyai szerep ambivalenciája. Kisgyermekes édesanyák vallomásai problémáikról, lelki egészségükről, In: Embertárs Folyóirat VIII. évf.4.sz., 2010/4., 294-317.
Schwickerath, J. Holz, M. (2014). Mobbing – a munkahelyi pszichoterror. Gyakorlati kézikönyv pszichoterapeutáknak, tanácsadóknak, Z- Press kiadó, Miskolc
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus hozzájárul a leendő szociálpedagógusok alapvető család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ismereteinek felfrissítéséhez, ugyanakkor segítői „repertoárjukba”, beemeli a mentálhigiénés szempontokat, értékeket és eszköztárat. A hallgatók a kurzus révén tehát még magabiztosabban fogják felismerni a család egészséges működését veszélyeztető tényezőket, a diszfunkcionális család jellemvonásait és a család rendszerszemléletű megközelítésének fontosságát, összetevőit. Tehát képessé válnak az egyének és családok helyzetének elemzésére és értékelésére, valamint felmérik a megfelelő intervenciók és hatásmechanizmusok lehetőségeit.
A szeminárium résztvevői felkészülnek az egyének és a családok erőforrás-értékeinek feltárására, tudatosítására, illetve mobilizálására, illetve megtanulják, hogy előbbiekre építve hogyan támogathatják az egyéneket és családokat testi-lelki-szellemi egészségük megőrzésében, prevenciójában, illetve helyreállításában. valamint hogyan bátoríthatják őket a saját életükért való felelősségvállalásra.
A kurzus segítségével a hallgatók képessé válnak a párokat és családokat a primér és a korai szekunder prevenció területén úgy kísérni és támogatni, hogy lelki egészségüket megőrizhessék, ellenálló képességüket (rezilienciájukat) – egyéni és családi szinten is – növelhessék. Felkészültek lesznek prevenciós, edukatív célú programok szervezésére egyének, párok, családok kisebb csoportjai részére.
A szeminárium az érintettek szükség esetén további szakemberekhez (családterapeuta, pszichológus, vagy pszichiáter) való tovább-irányításának fontosságára is felhívja a hallgatók figyelmét.
A házifeladatként elkészítendő mélyinterjú, és annak megadott szempontok szerinti elemzése révén a hallgatók érzékennyé válnak a nehéz élethelyzetben, krízisben lévő családok és egyének iránt.
Az interjúzás során megismert egyéni életutak, és azoknak a hallgatótársakkal való megosztása, kiselőadás keretei között történő elemzése révén a leendő szociálpedagógusok ráébrednek a családszemléletű modellek – ti a rendszerelmélet, az életcikluselmélet és a transzgenerációs elmélet – bevonásának fontosságára a segítő munkában.
Az interjús technika szabályainak megismerése, valamint gyakorlati alkalmazása tudatosítja a hallgatókban az etikai szempontok figyelembevételét a szociális kutatásban és a segítő tevékenység egésze folyamán.
Mind az interjúkészítés, mind az interjús tapasztalatok szóbeli prezentálása révén fejlődik a hallgatók empátiája, önismerete és kommunikációs készsége is.
A szeminárium megerősíti a hallgatókat abban, hogy munkáját minden körülmények között felelősen, a szociálpedagógia értékei és alapelvei mentén, elméleti és gyakorlati megalapozottsággal végezzék.
Végül a kurzus támogatja a résztvevőket önmaguk és munkatársaik lelki egészségének megtartásában és abban, hogy szükség esetén szupervíziót kérjenek.
