A szeminárium az előadásokat – az átfogó történeti tárgyalást és irodalmi folyamatok érzékeltetését – kiegészítve a modern magyar irodalom legjelentősebbnek tekinthető műveit vizsgálja arányos válogatásban. A szemináriumi munkában a befogadás élő tapasztalatát elősegítendő – hangsúlyos szerephez jut az interpretáció gyakorlata, különös tekintettel a szövegek (változó) kulturális kontextusaira és jelentésteremtő nyelvi mozzanataira. A hermeneutikai szemléletmód érvényesítésén túl a retorikai olvasás (nemzetközi) praxisában nyert belátások alkalmazása egyfelől módszertani alapot nyújt az órákon elvégzendő közös munkához, másfelől követelményként fogalmazódik meg a hallgatók által elkészítendő referátumokkal, illetve félévi dolgozatokkal szemben. Ugyanakkor a szermináriumok az oktató irányításával elmélyítik a történeti szemléletmódot, és kísérletet tesznek a vizsgálódás körébe vont beszédmódok, illetve művek közti hatásösszefüggések feltárására.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Budapest, Argumentum, 1994. ISBN: 963 771 988 1

Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Budapest, Akadémiai, 2010. ISBN: 978 963 05 8949 9

Grendel Lajos, A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században, Pozsony, Kalligram, 2010. ISBN: 978 80 8101 319 5