Tantárgy adatlapja
A szeminárium célja a konvergencia elméletek és a konvergenciához kapcsolódó gyakorlatok széleskörű bemutatása. Annak kifejtése, hogy a különböző médiatípusok miként olvadnak össze a digitális környezetben. A konvergenciát az elméleti szakemberek egyfelől úgy írják le, mint különböző médiaeszközök összeolvadását abból a célból, hogy híreket állítsanak elő és terjesszenek. Egy másik – Jenkinstől eredeztethető – nézet szerint a konvergencia tartalmak folyamatos áramlása megsokszorozott médiafelületeken. A konvergencia az informatika, a távközlés és a média egyre szorosabb összefonódását jelenti. A kurzus arra vállalkozik, hogy megismertesse a diákokkal a konvergencia számos aspektusát: a technológiait, a kulturálist, a gazdaságit és a politikait is. A szeminárium segít a médiakörnyezet radikális változásának megértésében, s annak felismerésében, hogy az új modellben a médiahasználó került központi pozícióba. A médiakonvergencia kontextusában a tartalmak előállításában és cirkuláltatásában a legfontosabb szerepe a médiahasználónak van. A félév során bemutatott esettanulmányok segítik a hallgatókat a terület széleskörű megismerésében.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Sallai Gyula – Abos Imre: 2007. A távközlés, információ és médiatechnológia konvergenciája. In.: Magyar Tudomány 2007/7 pp. 844-851. ISSN 0025 0325
Andok Mónika: 2016. Digitális média és mindennapi élet. Budapest L’Harmattan Kiadó pp.: 37-100. ISBN 978963 414 181 5
Jenkins, Henry: 2006. Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York University Press New York, London. ISBN 978 0 8147 4281 5
Ajánlott irodalom:
Csigó Péter: 2009. A konvergens televíziózás. Web – TV – Közösség. Bud
apest , L’Harmattan Kiadó, (Új média RE: Mix 3) ISBN 978 963 236 189 5
Meikle, Graham – Young, Sherman: 2012: Media Convergence. Networked Digital Media and Everyday Life. Palgrave Macmillan, Uk Houndmills, Basingstoke, US New York Fifth Avenue. ISBN 978 023 022893 1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előít&eac
ute;letek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az á
;ltala készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
