A kurzus során az egyetemes és magyar kultúra, művelődés és oktatás legfontosabb adatait, a társadalomtörténeti folyamatokat és az eszmetörténeti irányzatokat tekintjük át. A kurzusban nagy hangsúlyt kap a történelemre és a közösségi tudatra vonatkozó gondolkodás, és a kora újkori időszak ismerete.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Tájékoztató szakirodalom ANTALÓCZY Zoltán, A gondolkodás mesterei: Európa szellemtörténete, Budapest, Kairosz, 2003. Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur, szerk. Joachim BAHLCKE, Arno STROHMEYER, Stuttgart, F. Steiner, 1999. Edmund BURKE, Töprengések a francia forradalomról, Budapest, Atlantisz, 1990. Owen CHADWICK,

A reformáció, Budapest, Osiris, 1998. Pierre CHAUNU, A klasszikus Európa, Budapest, Osiris, 2001. Jean DANIELOU, A történelem misztériuma, Budapest, Kairosz, 2006. Natalie Zemon DAVIS, Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban, Budapest, Balassi, 2001. Ulrich DIERSE, Ideologie = Geschichtliche Grundbegriffe; historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland. H - Me, szerk. BRUNNER Otto, CONZE Werner, KOSELLECK Reinhart, Stuttgart, E. Klett, 1982, 131–169. DOMANOVSZKY Sándor, Magyar művelődéstörténet, Szekszárd, Babits-Magyar Amerikai Kiadó (Magyar Történelmi Társulat), 1990. EGEDY Gergely, Gondolatok a nemzetről. A politikai és a kulturális megközelítés = Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában, szerk. SZARKA László, VIZI Balázs, MAJTÉNYI Balázs, KÁNTOR Zoltán, Budapest, Gondolat, 2007, 70–79. Norbert ELIAS, A civilizáció folyamata, Budapest, Gondolat, 2004. Egon FRIEDELL, Az újkori kultúra története: az európai lélek válsága a fekete pestistől az I. világháborúig., Budapest, Holnap, 1998. Berndt HAMM, A reformáció hajtóerői, Lelkipásztor, 86(2011)/11, 405–410. Hans-Hermann HOPPE, Demokrácia, a bukott bálvány: a monarchia, a demokrácia és a természetes rend gazdaságtana és politikája, Budapest, Ad Librum, 2010. Arthur E. IMHOF , Elveszített világok hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat - és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen ..., Budapest, Akadémiai, 1992. IVÁNKA Endre, Heidegger filozófiája és az ókori metafizika: összegyűjtött tanulmányok, szerk. Bodor Mária Anna, Budapest, Paidion, 2004. Frank KARSTEN, Karel BECKMAN, Túl a demokrácián. Szolidaritás, prosperitás és szabadság helyett miért vezet a demokrácia társadalmi ellentétekhez, elszabadult állami költekezéshez és zsarnoksághoz?, Budapest, www.libertarius.info, 2014. KECSKEMÉTI Károly, A magyar történelem megértésének kulcsszava: a pluralizmus = Kultúra, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Debrecen, 2006. augusztus 23-26.) elhangzott előadások, szerk. JANKOVICS József, NYERGES Judit, Budapest, Nk. Magyarságtud. Társ., 2011. John KEKES, A liberalizmus ellen: (felsőoktatási tankönyv) Budapest, Európa, 1999. John KEKES, A konzervatizmus ésszerűsége, Budapest, Európa, 2001. John KEKES, Az egalitarizmus illúziói, Máriabesenyő; Gödöllő, Attraktor, 2004. Harm KLUETING, Das konfessionelle Zeitalter, Berlin, Lit, 2007. KÓSA László, Magyar művelődéstörténet, Budapest, Osiris, 1998. KOSÁRY Domokos, A művelődéstörténet helye a történelmi szintézisben, Történelmi Szemle, 17(1974)/3, 436–446. KOSÁRY Domokos, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1980. KÖPECZI Béla, Eszme, történelem, irodalom, Budapest, Akadémiai, 1972. KÖPECZI Béla, A művelődéstörténet tárgyáról és módszertanáról, Századok, 113(1979)/4, 682–692. John LUKACS, A történelmi tudat avagy: a múlt emlékezete, Budapest, Európa, 2004. MAKKAI László, Művelődéstörténet mint értékrendszerek története, Történelmi Szemle, 17(1974)/3, 429–435. Wolfgang REINHARD, Glaube und Macht: Kirche und Politik im Zeitalter der Konfessionalisierung, Freiburg im Breisgau, Herder, 2004. SCHEIBNER Tamás, Három hagyomány az angol-amerikai eszmetörténet-írásban, Helikon - Irodalomtudományi Szemle, 55(2009)/1-2, 37–51. Heinz SCHILLING, Konfessionalisierung und Staatsinteressen. Internationale Beziehungen 1559-1660, Paderborn, Ferdinand Schöningh, 2007. (Handbuch der Geschichte der Internationalen Beziehungen 2.). SCHLETT István, A magyar politikai gondolkodás története, Budapest, Korona, 1996. I. SCHLETT István, A politikai gondolkodás története Magyarországon, Budapest, Századvég, 2010. II. Thomas WINKELBAUER, Ständefreiheit und Fürstenmacht: Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, Wien, Ueberreuter, 2003. Politikai filozófiák enciklopédiája, Budapest, Kossuth, 2003.