Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a Nemzetközi kapcsolatok elmélete előadások során felvázolt teóriákat alaposan megvizsgálja, hogy teret nyújtson az aktív, értékelő vitára.
A kurzus lehetőséget ad az előadásokon felvázolt témák további bővítésére, egyéni szemszögből történő bemutatására. A nemzetközi rendszer működésének megértését szolgáló megateóriák, köztes irányzatok rövid áttekintése az eszmetörténeti előzményektől a legújabb megközelítésekig terjed. A nemzetközi rendszer történeti fejlődésének bemutatása után a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről kapnak átfogó képet a hallgatók. A külpolitikai döntéshozatal különböző modelljeinek bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi életből vett példák segítségével igazolni lehessen az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatóságát. Ezen felül lehetőség van az együttműködésre koncentráló irányzatok, de a konfliktus, a háború elemzésére is a hallgatók megközelítésében. Napjaink politikai fejleményei szükségessé teszik, hogy a gazdaság vagy a kultúra szerepe a nemzetközi kapcsolatokban kiemelt figyelmet kapjon a kurzus során.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Burchill, Scott, Linklater, Andrew. (2019): A nemzetközi kapcsolatok elméletei Typotex, Budapest, ISBN 978-963-4930-37-2
Fukuyama, Francis (2024): A történelem vége és az utolsó ember Európa Kiadó, Budapest, ISBN 9630795739
Kissinger, Henry (2020): Világrend Antall József Tudásközpont, Budapest, ISBN 9786155559075
Machiavelli, Niccoló (1996): A fejedelem Kossuth Könyvkiadó, Budapest, ISBN 9630938227
Szűcs Anita (2015): Nemzetközi politikai viszonyok (Szöveggyűjtemény) Budapest, ISBN 9789631216608
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Összefüggéseiben értelmezi a szakterületéhez általában kapcsolódó, nemzetközi, európai és regionális, politikai, jogi, gazdasági és civilizációs ismereteket és eseményeket.
Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
Magas szinten ismeri és magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait
b) képességei
Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására és a gyakorlatban történő alkalmazására.
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát, valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
c) attitűdje
Törekszik politológiai, jogi, társadalomtudományi, nemzetközi gazdasági, történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.
Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
Hatékonyan együttműködik a szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai és tudományos közösségekkel.
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
