Tantárgy adatlapja
A gyakorlati foglalkozások célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a nyilvános beszéd különböző fajtáinak létrehozására és prezentálására, ismerjék és alkalmazni is tudják ezek összeállításának tartalmi, formai és nyelvi kritériumait, a közönség megismerésének eljárásait, a vázlat elkészítését, és végül képessé váljanak a beszéd, tudósítás megtartására. A kurzus során erőteljes szerepet kap a kommunikációs készség- és képességfejlesztés.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Hull, Raymond: A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1998. ISBN 9639071722
Moss, Geoffrey: Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1997. ISBN 9789639730236
Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?! Szó-hang-gesztus. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985. ISBN 0619000676377
Aczél Petra - Bencze Lóránt: Mikor, miért, kinek, hogyan? Hatékonyság a nyelvi kommunikációban. Corvinus Kiadó, 2001.ISBN 9639062006
Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai I-II. Budapest, Szemimpex Kiadó, 2001. ISBN 9638515368
Ajánlott irodalom:
Buda Béla - László János: Beszéd a szavak mögött. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1981. ISBN 9630312026
Hargie, Owen. D. W. (ed.): The Handbook of Communication Skills. London and New York, Routledge, 1997. ISBN 9780203007037
Shapiro, Daniel: Conflict and Communication: A Guide Through The Labiyrinth of Conflict Management. NewYork, OSI, 1995. ISBN 9780972054195
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jelle
mzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetese
n vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúr&aacut
e;ban elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
