Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium célja, hogy a politikai szociológia tárgyköréhez tartozó vagy ebből a szempontból releváns empirikus kutatásokból szemelvényezve, megismertesse a hallgatókkal az különféle módszertani megközelítések alkalmazási lehetőségeit és konkrét eredményeit. Cél, hogy a hallgatók képesek legyenek elemezni a politikai jelenségeket, azokat tágabb társadalmi kontextusban értelmezzék.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a politikai szociológia klasszikus és modern elméleti kereteire fókuszál. A hallgatók elsajátítják a legitim uralom típusait (Weber), az elit elméleteket (Pareto, Mosca, Michels), valamint a hatalom és a társadalmi rétegződés viszonyát (Marx, Bourdieu). A tananyag részletesen tárgyalja a politikai szocializáció folyamatát, a politikai kultúra típusait és a politikai attitűdök formálódását. Az elméleti blokk központi eleme a törésvonal-elmélet (Lipset–Rokkan), amely segít megérteni a pártrendszerek társadalmi alapjait, valamint a posztmodern társadalmakban megjelenő új, értékalapú (pl. posztmaterialista) konfliktusokat.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a politikai részvétel és a választói magatartás empirikus vizsgálatára épül. A hallgatók jártasságot szereznek a közvélemény-kutatások adatainak szociológiai interpretálásában, elemzik a különböző társadalmi csoportok (pl. fiatalok, vidéki lakosság, kisebbségek) politikai preferenciáit és mozgósíthatóságát. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül vizsgálják a társadalmi mozgalmak (pl. zöld mozgalmak, feminizmus, populista hullámok) hatásmechanizmusait, a média és a politika viszonyát a digitális korban, valamint a politikai bizalom és a társadalmi tőke szerepét a demokrácia stabilitásában.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert (szerk.), Mérésről mérésre: a választáskutatás módszertani kérdései, Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet, 2006. ISBN 978-963-87376-2-5
SZABÓ Máté, A tiltakozás kultúrája Magyarországon. Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Budapest, Rejtjel, 2007. ISBN 978-963-7255-37-3
KÖRÖSÉNYI András, TÓTH Csaba, TÖRÖK Gábor, A magyar politikai rendszer, Budapest, Osiris, 2007. ISBN 978-963-389-963-2
GALLAI Sándor, TÖRÖK Gábor (szerk.), Politika és politikatudomány, Budapest, Aula, 2003. ISBN 963-9478-47-4
Politikatudományi Szemle, Szociológiai Szemle tanulmányai
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Szabó Ildikó (szerk.): Politikai szociológia. Budapest, L'Harmattan, 2012. ISBN: 978-963-236-530-5. (Átfogó magyar nyelvű egyetemi tankönyv).
Weber, Max: Gazdaság és társadalom 2/2. kötet: Politikai szociológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. ISBN 963-222-835-7.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a politikai folyamatok társadalmi kontextusba helyezésére és a trendek mögötti strukturális változások felismerésére. Fejlődik a hallgatók elemzőkészsége a választási kampányok, a társadalmi konfliktusok menedzselése és a stratégiai tervezés területén. Ez a tudás elengedhetetlen a politikai tanácsadásban, a piackutatásban, a közigazgatásban vagy a civil szektorban végzett munka során, ahol a társadalmi igények és a politikai kínálat összehangolása alapvető követelmény.
