Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy a kortárs információs környezetben a „poszt-igazság” (post-truth) korának intellektuális önvédelmi eszköztárát adja át a hallgatóknak. A tárgy fókuszában nem az elvont filozófiai igazságkeresés áll, hanem annak vizsgálata, hogy a politikai szereplők hogyan gyártják, keretezik és terjesztik a „tényeket” a hatalom megszerzése és megtartása érdekében.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti gerincét a politikai tudás természetének meghatározása alkotja, megkülönböztetve a tudományos tényeket a politikai véleményektől és az ideológiai konstrukcióktól. A hallgatók elsajátítják a narratív elméletek és a keretezés (framing) kognitív alapjait, megértik a poszt-igazság (post-truth) korának filozófiai gyökereit, valamint a politikai mítoszok és kollektív hiedelmek társadalmi mozgósító erejét. Az ismeretanyag kiterjed a hatalom és diskurzus viszonyára (Foucault és a frankfurti iskola megközelítései), a racionális választások elméletének információs korlátaira, valamint a technokrácia és a népszuverenitás közötti episztemológiai konfliktusra (kié a döntéshez szükséges tudás: a szakértőké vagy a népé?). Ez a tudásbázis képessé teszi a hallgatókat a politikai legitimáció és a hitelesség elméleti levezetésére, valamint annak megértésére, hogy a digitális ökoszisztémában (algoritmusok, visszhangkamrák) hogyan fragmentálódik a közös társadalmi valóság és hogyan alakulnak át a demokratikus nyilvánosság episztemikus normái.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók elsajátítják a politikai narratívák és keretezések (framing) dekonstrukcióját, képessé válva annak azonosítására, hogy a különböző ideológiák milyen kognitív sémák mentén szelektálják és torzítják a valóságot a választói meggyőzés érdekében. A kurzus gyakorlati útmutatást ad a dezinformációs technikák és a propaganda-mechanizmusok (pl. gázlángolás, asztroturfing, algoritmus-vezérelt polarizáció) felismeréséhez, valamint fejleszti a kritikai forrásellenőrzési (fact-checking) készséget, amely elengedhetetlen a mesterséges intelligencia által generált tartalmak (deepfake) és a politikai botok szűréséhez. A végzettek módszertani ismereteket szereznek a közvélemény-kutatások és adatsorok politikai célú interpretációjának elemzéséhez, elsajátítják a stratégiai kommunikáció érveléstechnikai modelljeit, és képessé válnak olyan hitelességi auditok elkészítésére, amelyek a politikai közlemények logikai konzisztenciáját és tudásalapú legitimációját mérik a modern információs hadviselés kontextusában.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Lakoff, George: Ne gondolj az elefántra! – A haladók alapkézikönyve, 2012, Napvilág Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-33-8344-5
Krekó Péter: Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalmi lélektana, 2021 (Bővített kiadás),
Athenaeum Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-54-3037-6
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
McIntyre, Lee: Post-Truth, 2018, MIT Press, Cambridge, MA, ISBN 978-0-262-53504-5
Platón: Állam (VI. és VII. könyv – A barlanghasonlat), 2014 (, Európa Könyvkiadó, Budapest, ISBN 978-963-07-9739-9
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők :
A tárgy a kritikai információfeldolgozás és a stratégiai dekonstrukció készségét biztosítja, amely képessé teszi a hallgatót a „poszt-igazság” korának manipulatív narratíváinak és kognitív torzításainak (pl. érzelmi alapú keretezés) tudományos igényű azonosítására. A kurzus során finomodik a digitális forrásellenőrzési (fact-checking) és hitelesség-vizsgálati kompetencia, amely elengedhetetlen a mesterséges intelligencia által generált tartalmak (deepfake) és a bot-hálózatok által terjesztett álhírek kiszűréséhez a politikai elemzői munka során. A hallgatók elsajátítják a politikai diskurzuselemzés módszertanát, amellyel feltárhatóak a hatalmi érdekek és a tudástermelés közötti rejtett összefüggések, valamint fejlődik a stratégiai kommunikációs és érveléstechnikai készségük, amely a tényalapú meggyőzés és a dezinformációval szembeni intellektuális önvédelem professzionális alkalmazását teszi lehetővé komplex információs környezetben.
