Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a felnőttkori pszichopatológiai kórképek klinikai pszichodiagnosztikai vizsgálatába. A kurzus a BA-képzés során megszerzett pszichológiai és pszichopatológiai alapismeretekre építve haladó szinten ismerteti a pszichodiagnosztikai gondolkodás alapelveit, főbb módszereit, alkalmazási területeit és etikai szempontjait.
A hallgatók megismerik a klinikai pszichodiagnosztika főbb eszközeit - megfigyelés, klinikai interjú, kérdőívek, becslőskálák, teljesítménytesztek és projektív technikák -, valamint azok alkalmazási lehetőségeit különböző klinikai populációk esetében. A tantárgy kiemelt célja, hogy a hallgatók képet kapjanak a pszichodiagnosztikai folyamat felépítéséről, az adatok integrálásáról, a differenciáldiagnosztikai gondolkodásról és a szakmai-etikai keretek között megfogalmazott pszichológiai véleményalkotás alapjairól.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik:
- a klinikai pszichodiagnosztika alapelveit, céljait és alkalmazási területeit;
- a pszichodiagnosztikai folyamat felépítését és főbb döntési pontjait;
- a diagnosztikus interjú és a klinikai megfigyelés elméleti alapjait;
- a kérdőívek, becslőskálák, teljesítménytesztek és projektív eljárások alkalmazásának elméleti hátterét;
- a főbb felnőttkori pszichopatológiai kórképek pszichodiagnosztikai sajátosságait;
- az organikus mentális zavarok, pszichotikus zavarok, hangulatzavarok, szorongásos zavarok, személyiségzavarok, disszociatív zavarok, szomatoform/szomatizációs és pszichoszomatikus zavarok, valamint evészavarok és testképzavarok diagnosztikai megközelítésének alapjait;
- a hangulatzavarok és szorongásos zavarok részletesebb pszichodiagnosztikai sajátosságait, különös tekintettel a tüneti átfedésekre, komorbiditásra és differenciáldiagnosztikai szempontokra;
- a pszichodiagnosztikai munka etikai és szakmai szempontjait;
- a pszichológiai véleményalkotás alapelveit klinikai populációk esetében.
Főbb témakörök: a klinikai pszichodiagnosztika alapelvei; anamnézis, megfigyelés, interjú, tesztelés és integráció; klinikai megfigyelés és interjútechnikák; kérdőívek, becslőskálák és teljesítménytesztek; projektív technikák; organikus, pszichotikus, hangulati, szorongásos, személyiség-, disszociatív, szomatizációs/pszichoszomatikus, evés- és testképzavarok pszichodiagnosztikája; differenciáldiagnosztikai gondolkodás; etikai kérdések; pszichológiai véleményalkotás és esetösszegzés.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók gyakorlatot szereznek:
- a klinikai megfigyelés szempontjainak felismerésében és rendszerezésében;
- a pszichodiagnosztikai interjú főbb technikáinak alkalmazásában;
- kérdőívek és becslőskálák kiválasztásának és értelmezésének alapjaiban;
- teljesítménytesztek és projektív technikák klinikai alkalmazási lehetőségeinek áttekintésében;
- klinikai esetrészletek pszichodiagnosztikai szempontú elemzésében;
- különböző pszichopatológiai kórképekhez kapcsolódó diagnosztikus hipotézisek megfogalmazásában, különös tekintettel az organikus, pszichotikus, hangulati, szorongásos, személyiség-, disszociatív, szomatizációs/pszichoszomatikus zavarokra, valamint az evészavarokra és testképzavarokra;
- a hangulatzavarok és szorongásos zavarok klinikai esetrészleteinek részletesebb elemzésében, a differenciáldiagnosztikai és komorbiditási szempontok figyelembevételével;
- több forrásból származó vizsgálati információk integrálásában;
- szakmai és etikai szempontból megalapozott pszichológiai vélemény előkészítésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Vizin Gabriella - Demetrovics Zsolt szerk.: A pszichodiagnosztika kézikönyve 1-2. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2024. ISBN: 978 963 226 922 1
American Psychiatric Association: Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve. 5. kiadásának átdolgozott verziója - DSM-5-TR. Budapest: Oriold és Társai, 2022.
Perczel-Forintos Dóra szerk.; Ajtay Gyöngyi, Barna Csilla, Kiss Zsófia, Komlósi Sarolta társszerk.: Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2018. ISBN: 978 963 331 442 5
Mérei Ferenc - Szakács Ferenc: Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek. Budapest: Medicina, 1995.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Comer, Ronald J.: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest: Osiris, 2003.
Trull, Timothy J. - Phares, E. Jerry: Klinikai pszichológia. Budapest: Osiris, 2004.
Mérei Ferenc - Szakács Ferenc: Pszichodiagnosztikai Vademecum I-III. Budapest: Tankönyvkiadó, 1988.
Tringer László: A pszichiátria tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó, 1999.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató ismerje a klinikai pszichodiagnosztika alapelveit, célját, folyamatát, főbb módszereit és etikai kereteit. Megismeri a megfigyelés, az interjú, a kérdőívek, becslőskálák, teljesítménytesztek és projektív technikák alkalmazási lehetőségeit, továbbá a főbb felnőttkori pszichopatológiai kórképek - különösen az organikus, pszichotikus, hangulati, szorongásos, személyiség-, disszociatív, szomatizációs/pszichoszomatikus zavarok, valamint az evés- és testképzavarok - pszichodiagnosztikai sajátosságait.
b) képesség
A tantárgy fejleszti a hallgató képességét klinikai megfigyelési, interjús és teszteredmények pszichodiagnosztikai szempontú értelmezésére, klinikai esetrészletek elemzésére, diagnosztikus hipotézisek megfogalmazására és több forrásból származó információk integrálására. Külön hangsúlyt kap a hangulatzavarok és szorongásos zavarok differenciáldiagnosztikai és komorbiditási szempontjainak felismerése, valamint a szakmai-etikai szempontból megalapozott pszichológiai vélemény előkészítése.
c) attitűd
A tantárgy támogatja a klinikai pszichodiagnosztikai gondolkodás komplex, reflektív és bizonyítékokon alapuló megközelítését. A hallgató érzékenyebbé válik a klinikai populációk sérülékenységére, törekszik az előítéletmentes, etikus és felelős szakmai működésre, valamint saját kompetenciahatárainak felismerésére.
d) autonómia és felelősség
A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató oktatói vagy szupervíziós irányítás mellett képes legyen klinikai esetrészletek pszichodiagnosztikai elemzésére és a véleményalkotás előkészítésére. Felelősen kezeli a szakmai, etikai és adatvédelmi szempontokat, felismeri saját kompetenciahatárait, és törekszik pszichodiagnosztikai ismereteinek folyamatos bővítésére.
