Tantárgy adatlapja
Az irodalomtörténeti előadást kísérő gyakorlati, alapvetően műelemző óra, amelyen az 1600 és 1800 közti magyarországi irodalom kiemelkedő szerzői és alkotásai kapcsán az irodalmi folyamatok, a műfajok, a továbbélés kérdései és az irodalomtörténeti kutatás módszertani tudnivalói is előkerülnek. A tárgyalt művek különféle szempontú megközelítési lehetőségeinek megismerése mellett a hallgatók elsajátítják a korszak vizsgálatához szükséges irodalmi terminológiát, ösztönzést és segítséget kapnak önálló kutatómunka végzéséhez.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
A szemináriumvezetők által megadott primér szövegek és szakirodalom.
Ajánlott irodalom:
A magyar irodalom történetei, I: A kezdetektől 1800-ig, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Bp., Gondolat, 2007. (ISBN 978-963-693-007-3) – A korszakra vonatkozó fejezetek.
Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010. (ISBN 978-963-05-8949-9) – A korszakra vonatkozó fejezetek.
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, II: Barokk és későbarokk, rokokó, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003. (ISBN 963-389-431-X)
Ó szelence: Magyar barokk költészet, szerk. Orlovszky Géza, http://szelence.elte.hu/.
Ajánlott irodalom: Historisches Wörterbuch der Rhetorik. Herausgegeben von Gert Ueding et al. 1-12. Band, Berlin, De Gruyter Mouton, 1992-2015. (ISBN 978-3-484-68101-9)
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és az
ok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak, szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
A tanegység elvégzése után a hallgató tájékozott lesz az 1600 és 1800 közötti időszak legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak kérdéskörében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel megismeri a korszak szövegtípusainak, történeti folyamatainak fő sajátosságait.
Jártasságot szerez a régi irodalmi szövegek különféle szempontú megközelítésében, elemzésében.
b) képességei
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
Képes átlátni a magyar nyelvi és irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a nyelvi és irodalmi jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Képviseli a magyar és az európai identitás nyelvi, vall&
aacute;si és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
Tudatosan képviseli a megismert szaknyelvi és kommunikációs normákat, szakmájának gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
