A kommunikációs alapképzés keretein belül a hallgatók két szakirány közül választhatnak, ezek a Multimédia specializáció és a Közkapcsolatok specializáció. A Multimédia specializációs etalon vizsga célja nyomtatott és elektronikus média specializáción, hogy a hallgatók számot adjanak az általuk választott specializációhoz kapcsolódó ismereteikről.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező olvasmányok:

KÓKAY György – BUZINKAY Géza- MURÁNYI Gábor: A magyar sajtó törtnénete. Sajtóház, Budapest, 2001, 13-18, 27-42, 54-58, 80-98, 113-189, 207-214. BARBIER, Frederic – BERTHO LAVENIR Lavenir, Catherine: A média története. Diderot-tól az internetig. Osiris Kiadó, 2004, 162-188.

CROTEAU, David - HOYNER, William: A média mint üzlet. Nagyvállalati média és közérdek. Complex, Budapest, 2013, 249-289

HALLIN, Daniel C. – MANCINI, Paolo: Médiarendszerek. Médiarendszerek - A média- és politikai rendszerek három modellje. AKTI, Budapest, 2008

HARLE Tamás: Az újságírás mestersége és művészete. Kék Európa Stúdió, Budapest, 2012

Recommended reading:

RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 166-176.

ANDOK Mónika: A hírek története. L’Harmattan, Budapest, 2013

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)   tudása

-      a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális tényezőinek megismerése

-      szakmai innováció perspektíváinak elsajátítása

b)   képességei

-      a szakterület összefüggéseiben való eligazodás

-      szakmai szóhasználat során a szakmai szókincsek magabiztos használata

c)      attitűdjei

-      nyitottság a szakmai innováció iránt

-      szakmai módszerek tudatos képviselete

d)     autonómiája és felelőssége

a szervezeti struktúrában önállóan és felelősséggel szervezi munkáját önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban