Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja a korszerű személyiségpszichológiai elméletek, kutatások és empirikus módszerek megismerése.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
1. A személyiségpszichológia mai fő kérdésfeltevései, a személyiségpszichológia helye amodern pszichológiai tudományok sorában. A személyiség empirikus vizsgálatának korszerű módszerei.
2. Pozitív személyiségpszichológia és pozitív klinikai pszichológia: erősségek, pszichológiai immunrendszer, jóllét, reziliencia és megküzdési rugalmasság; adaptív működés és sérülékenység.
3. Kötődés, korai kapcsolati tapasztalatok és személyiségszerveződés: belső munkamodellek, kapcsolati mintázatok, folyamatos és megszakadt fejlődés.
4. Pszichodinamikus és tárgykapcsolati modellek korszerű olvasata: Kohut, Kernberg, az interszubjektív fordulat főbb személyiségelméleti implikációi.
5. Mentalizáció, reflektív funkció: az önreflexió és az érzelemszabályozás személyiséglélektani jelenségköre.
6. Kognitív szelfelméletek és önszabályozás: énséma, éndiszkrepancia, célrendszerek, perfekcionizmus, önszabályozás.
7. Rendszerszemlélet, kommunikációelmélet: a humán rendszerek sajátosságai, a családi kommunikáció jelenségei, játszmaelmélet, tranzakcióanalízis.
8. Narratív identitás és posztmodern szelf: önéletrajzi emlékezet, identitáskonstrukció, kulturális és társadalmi vonatkozások, digitális identitásformák.
9. A személyiség neurobiológiai megközelítései: affektív idegtudományok, temperamentum- és neuronhálózati modellek.
10. A személyiség „sötét” oldala: Dark Tetrad, D-faktor, az interperszonális agresszió és manipuláció empirikus vizsgálatának dilemmái.
11. Transzperszonális pszichológia és pszichoterápia. A spiritualitás helye a személyiségben, összefüggései más személyiségjegyekkel. Spirituális fejlődési modellek. Spiritualitásra építő intervenciók.
12. A személyiségelméletek terápiás alkalmazásai: sématerápia, ACT, MBCT, DBT, családterápia, narratív megközelítések.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hámori E. (2015): A kötődéselmélet perspektívái. A klasszikusoktól napjainkig. Budapest: Animula Kiadó. ISBN 9789639751996.
Hanna, S. M. (2021): Családterápia a gyakorlatban. A modellek közös építőelemei. Budapest: Semmelweis Kiadó. ISBN 9789633311400.
Mitchell, S. A. – Black, M. J. (2012): A modern pszichoanalitikus gondolkodás története. Budapest: Animula. ISBN 9634081878.
Szondy M. (2024): Pozitív pszichológiai intervenciók a klinikai gyakorlatban. Budapest: Medicina Könyvkiadó. ISBN 9789632269146.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Böker, H. – Hartwich, P. – Northoff, G. (szerk.., 2019): Neuropszichodinamikus pszichiátria. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. ISBN 9786155981128.
Bucher, A. A. (2018): A spiritualitás pszichológiája. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. ISBN 9786155443916.
Cervone, D. – Pervin, L. A. (2023): Personality: Theory and Research. 15th ed. Hoboken: Wiley. ISBN 9781119891673.
Szabó-Bartha A. – Szondy M. (szerk., 2021): Új utak a pszichoterápiában. Elfogadás, tudatos jelenlét és önegyüttérzés a kognitív viselkedésterápiában. Budapest: KRE – L’Harmattan Kiadó. ISBN 9789634147824
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy a személyiségpszichológia klasszikus és kortárs megközelítéseinek összevetésén keresztül fejleszti a hallgatók elméleti tájékozottságát, és segíti őket abban, hogy a személyiségről szóló tudományos problémákat folyamatszerűen, történeti és szemléleti összefüggéseikben is átlássák. A kurzus a korszerű empirikus megközelítések bevonásával megalapozza a kvalitatív és kvantitatív vizsgálati eljárások értő használatát, valamint az ezekből származó eredmények szakszerű értelmezését. A különböző szelf-, identitás- és narratív modellek tárgyalása hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók a személyiséget ne elszigetelt jelenségként, hanem társadalmi, kulturális és történeti beágyazottságában szemléljék. A tantárgy egyúttal erősíti a kritikai gondolkodást, az önálló szakmai állásfoglalás kialakítását, valamint az igényt arra, hogy a hallgatók saját érdeklődési területükön folyamatosan kövessék a személyiségpszichológia új eredményeit.
