A hallgatók a közös szerkesztési gyakorlat során pontosítják ismereteiket a szerkesztett műsorok összeállításáról és színpadra állításáról.  Sor kerül a forgatókönyvek, az ív, az ellentpont, a szövegválasztás, az instrukcióadás, az esztétikai, jogi és nyomdai követelmények problémáira.

A stúdium céljai közé tartozik a hatékony beszéd alapjainak felhasználói szintű elsajátítása is. A tantárgy gyakorlatban foglalkozik a pódiumi megszólalás gondjaival: hogyan igaz a fölhangzó szöveg? Ki mondjon verset? Mit és mikor? Hogyan mondunk prózát?

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1.    Duró Győző -  Nánay István (1993, szerk.): Dramaturgiai olvasókönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest.

2.    Kiss László - Tóth Zsóka -Tóth Zsuzsanna (2010): Keltsd életre I-II. Magyar Versmondók Egyesülete – Mikszáth Kiadó, Budapest.

3.    Latinovits Zoltán (1979): Verset mondok. N

épművelési Propaganda Iroda, Budapest.

4.    Montágh Imre (1976): Tiszta beszéd. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest.

5.    Nánay István (1999): A színpadi rendezésről. Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    Tudása

-    A hallgató ismerje meg a szerkesztett színpadi produkció irányítását, szerkesztését, végrehajtásának módszertani tudnivalóit.

b)    Képességei

-    Figyelem, olvasottság, válogatási képesség, ízlés, szerkesztési képességek és a homogenitás/sokféleség elfogadása jellemezze munkáját.