Tantárgy adatlapja
A mai szociológiaelméleti viták legfőbb törésvonala a mikro- és a makroszociológiai elméletek között húzódik. A kurzus célja az utóbbi csoportba sorolható kutatási programok bemutatása, amilyen a funkcionalizmus, a strukturalizmus és a rendszerelmélet. A szövegközeli elemzések nagy hangsúlyt helyeznek az elméletek belső alakulására és a szociológia klasszikus törekvéseivel való kapcsolatukra. A hallgatók megismerik az elméletek legfontosabb filozófiai vonatkozásait is. A félévet olyan kezdeményezések ismertetése zárja, amelyek cselekvés és struktúra közvetítésére törekszenek.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BOHANNAN, P. – GLAZER, M. (szerk.), Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Budapest, Panem, 1997. ISBN 9635450893
BOURDIEU, Pierre, A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Budapest, Napvilág, 2008. ISBN 9636430733
Castoriadis, Cornelius: A társadalom mint képzeleti intézmény, Budapest, Gondolat, 2022. ISBN 963-556-227-5
DURKHEIM, Émile, A társadalmi munkamegosztásról, Budapest, 2001. ISBN 9633891086
ELIAS, Norbert, A szociológia lényege, Budapest, Napvilág, 2005. ISBN 9639350680
FOUCAULT, Michel, A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája, Budapest, Osiris, 2000. ISBN 9633795141
FOUCAULT, Michel, Az igazság és az igazságszolgáltatási formák, Debrecen, Latin Betűk, 1998. ISBN 9638584513
LÉVI-STRAUSS, Claude, Strukturális antropológia, Budapest, Osiris, 2001. ISBN 963379756X
LUHMANN, Niklas, A modernség megfigyelései, Budapest, Gondolat, 2010. ISBN 9636932541
LUHMANN, Niklas, Bevezetés a rendszerelméletbe, Budapest, Gondolat, 2006. ISBN 9639610534
LUHMANN, Niklas, Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonalai, Budapest, Gondolat, 2009. ISBN 9639610835
span> Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul: a) tudása Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a fontos szociológiai és társadalmi összefüggéseket. Elmélyült ismeretekkel rendelkezik szűkebb szakterületének minden fontosabb szegmenséről, érti a szociológiában meghatározó folyamatokat. Ismeri és érti a szociológiával szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb irányzatait. Ismeri és érti azokat a társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a szociológiai gondolkodás meghatározó tendenciáit. b) képességei Képes eligazodni a társadalmi problémák és konfliktusok rendszerében. Szűkebb szakterületén képes a társadalmi problémák és konfliktusok okainak és hatásmechanizmusainak elemzésére és összegző értékelésére. A szakmailag megbízható forrásokra és azok gyakorlati tapasztalataira alapozva képes a szakterülete szempontjából releváns fogalomkészletre, argumentációra és következtetésekre épülő szociológiai elemzéseket készíteni. c) attitűdje Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit. Kritikusan ítéli meg a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket. Tudatosan törekszik a tudományos értelemben vett objektivitásra. A tudományos szemléletmódok iránti megbecsülés elve alapján tevékenykedik, és nyitott a különböző megközelítési és értelmezési módokra. d) autonómiája és felelőssége Személyes felelősséggel tartozik a szociológus mesterség szakmai és etikai szabályainak betartásáért, a szociológus szakma integritásának megőrzéséért.
