Tantárgy adatlapja
Ez a szeminárium részint a társadalmi kommunikációra vonatkozó elméleti keretek, részint ezen megközelítések mentén a társadalmi kommunikáció legfőbb sajátosságainak megragadására törekszik. A félév tárgyalja a G. H. Mead-i szimbolikus interakcionista, a fenomenológiai, a Berger-Luckmann-féle tudásszociológiai és a goffmani szerepelméleti megközelítést. A szeminárium ezen értelmezési keretek kapcsán járja körbe a család, a kortárs csoportok, a munkahelyi és egyéb közösségek kommunikációjának legfontosabb funkcióit, dinamikáját, stratégiáit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
MEAD, Georg Herbert:A gondolkodás és kommunikáció társadalmi alapjai és funkciói, In: Mead: A pszichikum, az én és a társadalom. Gondolat, Budapest, 1973. 318-343. (ISBN-kötött)
SCHÜTZ, Alfred: A cselekvések köznapi és tudományos értelmezés, In: Hernádi (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, Budapest, 1984. 178-227. (ISBN-9632814541)
BERGER, Peter L. Berger – LUCKMANN, Thomas: A valóság társadalmi felépítése (részletek), In: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. 321-350. (ISBN-9632814541)
GOFFMAN, Erving: Alakítások. Az én bemutatása a mindennapi életben, In: Goffman: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat, Budapest, 1981. 109-125., 29-52. (ISBN-963280614X)
HORÁNYI Özséb: A személyközi kommunikációról, In: Béres I.– Horányi Ö. (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 2001. 57–85. (1218-9855, ISBN-kötött)
> Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul: a) tudása Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik. Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat. Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait. Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról. Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit. b) képességei Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között. Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére. Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját. Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt té nyek alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a
társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
