Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy a politika- és társadalomfilozófia részterületeire kívánja bevezetni a hallgatókat. A politikai filozófiai rész keretében a modern politikai, jog- és morálfilozófia klasszikusaival ismerkedünk tematikus feldolgozásban. A témák között szerepelnek például a nagy politikai ideológiai rendszerek, az igazságosság és szabadság kérdéseit érintő koncepciók, a természetjogi és konvencionalista politikai filozófiai megközelítések vagy a szubsztantív és hermeneutikai jogfilozófiai rendszerek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Klasszikus és modern elméletek: A modern politikai, jog- és morálfilozófia alapvető irányzatainak és klasszikus szerzőinek tematikus ismerete.
Ideológiai rendszerek: A nagy politikai ideológiák (pl. liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) elméleti alapvetései és ezek társadalmi hatásai.
Alapfogalmi háló: Az igazságosság, a szabadság, a hatalom és a legitimáció különböző filozófiai koncepciói.
Jogfilozófiai megközelítések: A természetjogi, konvencionalista, szubsztantív és hermeneutikai jogértelmezések elméleti háttere.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Politikai érveléstechnika: Képesség a politikai és társadalmi diskurzusok mögött meghúzódó filozófiai érvek azonosítására és kritikai elemzésére.
Normatív elemzés: Társadalmi jelenségek és jogi keretrendszerek értékelése különböző etikai és politikai filozófiai mércék alapján.
Komparatív vizsgálat: Különböző ideológiai és jogfilozófiai rendszerek ütköztetése, azok gyakorlati következményeinek elemzése.
Diskurzusformálás: Összetett társadalmi problémák (pl. esélyegyenlőség, egyéni szabadság) szakszerű bemutatása és megvitatása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Manent, P.: Politikai filozófia felnőtteknek. A demokratikus társadalom látlelete, Budapest: Osiris, 2003.
Mannet, P.: A liberális gondolat története, Pécs: Tanulmány, 1994.
Strauss, L. – Cropsey, J. (szerk.): A politikai filozófia története I-II, Budapest: Európa, 1994.
Huoranszki F. (szerk.): Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris–Láthatatlan Kollégium, 1998.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kymlicka, W.: Contemporary Political Philosophy: An Introduction, London: Oxford UP, 2001
Arendt, H.: A sivatag és az oázisok, Budapest: Gond–Palatinus, 2002.
Strauss, L.: Természetjog és történelem, Budapest: Pallas Stúdió–Attraktor Kft., 1999.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a tematikus feldolgozás módszerével segíti a hallgatót abban, hogy ne csak elszigetelt eszméket ismerjen meg, hanem átlássa a politika, a jog és a morálfilozófia közötti mély összefüggéseket. A kurzus rávilágít a filozófia és a társadalmi-politikai valóság kölcsönhatásaira, fejlesztve a kultúra és a médiavilág mechanizmusainak megértését.
b) képesség
A klasszikus szövegek és modern koncepciók elemzése révén a hallgató képessé válik az absztrakció értő használatára a napi politikai kérdések szintjén is. A kurzus fejleszti azt a képességet, hogy a hallgató érveket és elemzéseket mutasson be szakmai és nem szakmabeli közönségnek, különböző nézőpontok figyelembevételével.
c) attitűd
A többféle (gyakran egymással ellentétes) ideológiai és jogfilozófiai rendszer párhuzamos tanulmányozása együttműködő és befogadó szemléletmódra nevel. A hallgató nyitottá válik mások álláspontjának mélyebb megértésére, törekedve a társadalmi kérdések többoldalú, előítélet-mentes kibontására.
d) autonómia és felelősség
Az igazságosság és szabadság koncepcióinak elemzése segíti a hallgatót abban, hogy komplex társadalmi helyzetekben felelősen állást foglaljon. Képessé válik önálló kutatások kialakítására a politikai filozófia területén, és tudatosan alkalmazza elemző készségét a közösségi problémák megoldása során.
