Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A társadalomfilozófia az emberrel, mint közösségi lénnyel és a közösségek normatív megítélésével foglalkozó filozófiai ág. A társadalomfilozófia egyes kérdései történeti gyökerűek, mások inkább a modernitás termékei. A tárgyhoz tartozó kurzusok keretében ezek közül válogatunk. Szóba kerülnek az igazságosság és szabadság kérdéseit érintő koncepciók, a természetjogi és szerződéselvű politikai filozófiai megközelítések vagy a szubsztantív és hermeneutikai jogfilozófiai rendszerek, valamint a kereszténység társadalmi tanítása.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Közösség és individuum: Az ember mint társas lény (zoon politikon) koncepciója; az egyén és a közösség viszonyának történeti és modern modelljei.
Szerződéselméletek és természetjog: A hatalom legitimációjának forrásai; a klasszikus társadalmi szerződés-elméletek (Hobbes, Locke, Rousseau) és a természetjog alapelvei.
Igazságosság és szabadság: A politikai filozófia alapértékeinek különböző értelmezései (pl. negatív és pozitív szabadság, disztributív igazságosság).
Keresztény társadalmi tanítás: Az egyház társadalmi elvei (szubszidiaritás, szolidaritás, közjó) és ezek hatása az európai politikai gondolkodásra.
Jogfilozófiai rendszerek: A szubsztantív és hermeneutikai jogfelfogások alapjai; a jog és a moralitás összefüggései.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Politikai és közéleti elemzés: Képesség a társadalmi jelenségek és politikai ideológiák mögötti filozófiai előfeltevések azonosítására.
Argumentumok ütköztetése: Jártasság a különböző igazságosság-koncepciók (pl. liberális vs. kommunitárius) érveinek kritikai összehasonlításában.
Normatív értékelés: Gyakorlat a társadalmi intézmények és normák kritikai, etikai szempontú megítélésében.
Forráskritikai szövegfeldolgozás: Klasszikus és kortárs társadalomfilozófiai szövegek (pl. enciklikák, politikai értekezések) szakszerű elemzése és prezentálása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Feinberg, Joel: Társadalomfilozófia. Budapest, Osiris, 1999. ISBN 9633795109
Strauss, Leo – Joseph Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Budapest, Európa, 1994. ISBN 9630757338
Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Budapest, Szent István Társulat, 2016. ISBN 9789632774671
Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest, Szent István Társulat, 2001. ISBN 9633612470
Balázs Zoltán: Politikai értékelmélet. Budapest, L'Harmattan, 2007. ISBN 9639682360539
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Frank, Szemjon L.: A társadalom szellemi alapjai. Bevezetés a társadalomfilozófiába. Budapest, Kairosz, 2005. ISBN 9789637510151
Habermas, Jürgen – Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai. Budapest, Gondolat, 2007. ISBN 9789636930806
Sandel, Michael: Mi igazságos… és mi nem? Budapest, Corvina, 2009. ISBN 9789631360486
Searle, John R.: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája. Budapest, Vince, 2000. ISBN 9639192589
Taylor, Charles: Atomizmus. Café Babel 1998/4: 23-37.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a társadalom, a történelem és a politika alapproblémáinak feltárásával közvetlenül építi a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a nyugati eszmetörténet azon korszakaiban, amelyek a modern társadalomképünket formálták. Megismeri a kereszténység társadalmi szerepét és jelentőségét, valamint a jogfilozófiai rendszerek mibenlétét, ami alapvető a bölcsészettudományi tájékozottsághoz.
b) képesség
A szabadság és igazságosság kérdéseinek vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának és részletes bemutatásának képességét. A hallgató alkalmassá válik politikai és közéleti elemzések elvégzésére, valamint ismeretterjesztő prezentációk készítésére a társadalmi együttélés normatív alapjairól. A kurzus során alkalmazott szövegelemzési technikák javítják a kritikai elsajátítás készségét, amely a közéleti íráskészség alapja.
c) attitűd
A különböző társadalmi víziók és jogfilozófiai megközelítések tanulmányozása nyitottságra, párbeszédre és kooperációra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a különböző társadalmi csoportok felfogását, és figyelemmel hallgassa meg az eltérő politikai álláspontokat. Ez a problémaérzékenység segíti a hallgatót abban, hogy a kulturális sokszínűséget társadalmi értékként kezelje.
d) autonómia és felelősség
A társadalmi szerződés és a keresztény társadalmi tanítás elveinek megismerése támogatja a hallgatót a felelős állampolgári attitűd kialakításában. A tantárgy arra ösztönzi, hogy véleményét körültekintően, érvekre alapozva alakítsa ki, és felelősséget vállaljon saját társadalompolitikai álláspontjáért. Az emberi méltóság képviselete és a manipuláció elutasítása a normatív rendszerek logikai tisztaságának védelmében realizálódik.
