Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus részletesen foglalkozik a szociálpszichológia egy kiemelt és számos társadalmi kérdést érintő területével: a csoportközi viszonyok témakörével. A szociális identitás és a szelf-kategorizációs elmélet (Tajfel, 1978, Tajfel & Turner, 1979, Turner, Hogg és mtsai, 1987) több évtizede meghatározó elméletei a szociálpszichológiának. Felhívják a figyelmet arra, hogy én-meghatározásunk fontos része az a tudat, hogy különböző társas csoportok (pl. nemzeti, etnikai, nemi csoportok) tagjai vagyunk és ezeknek a csoport-hovatartozásoknak jelentős érzelmi, kognitív és viselkedéses következményei vannak az egyén pszichológiai folyamataira és a csoportok működésére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus a következő témakörök köré szerveződik: csoportközi konfliktusok és csoportközi megbékélés kérdései, a csoportközi versengés-együttműködés, a sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció keletkezésének feltételei és meghatározó tényezői, a csoportközi elfogultság megnyilvánulásai, a társadalmi kategorizáció kérdései: a kisebbségi vagy negatív csoporttagság, a deviáns csoporttagok kezelése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók elsajátítják a társadalmi reprezentációk és kollektív hiedelmek kialakulásának mechanizmusait, megértik a tömeglélektani folyamatokat, valamint a társadalmi identitás és a csoportközi konfliktusok dinamikáját. A gyakorlatban ez képessé teszi a résztvevőket a társadalmi integrációs és befogadási folyamatok segítésére, a különböző rétegek közötti feszültségek diagnosztizálására, valamint a közösségfejlesztési stratégiák kidolgozására. A tananyag hangsúlyt fektet a szocializációs folyamatok, a kulturális meghatározottságok és a társadalmi igazságosság pszichológiai vetületeinek megértésére, ami elengedhetetlen a szociális munka, a közpolitikai tervezés, a civil szféra vagy a multinacionális környezetben végzett szervezetfejlesztés során, ahol a cél a harmonikus és hatékony együttműködés megteremtése komplex társadalmi struktúrákban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Smith, E. R. – Mackie, D. M.: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest 2004.
Hewstone, M. – Stroebe, W.: Szociálpszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Tajfel, H., Turner, J. C. (1979) An integrative theory of intergroup conflict. In Austin, W. G., Worchel, S. (eds) The social psychology of intergroup relations. 33–47. Brooks, Cole, Monterey, CA
Turner, J. C., Hogg, M. A., Oakes, P. J., Reicher S. D., Wetherell, M. S. (1987) Rediscovering the social group: a self-categorization theory. Basil Blackwell, Oxford and New York
Sherif, M. (1966). Group Conflict and Cooperation. London: Routledge & Kegan Paul.
Doise, W. 1978. Groups and Individuals: Explanations in Social Psychology. Cambridge: Cambridge Univ. Press
Hamilton, D. L., ed. 1981. Cognitive Processes in Stereotyping and Intergroup Behavior. Hillsdale, NJ: Erlbaum
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A Társadalomlélektan tárgy teljesítése során a hallgatók olyan komplex kompetenciákat fejlesztenek, amelyek az egyéni hatékonyságot és a társas rendszerekben való eligazodást egyaránt szolgálják. A kurzus elsősorban a szociális és interperszonális kompetenciákat erősíti, fejlesztve az empátiát, a tolerancia képességét és a hatékony csoportmunkát. A hallgatók képessé válnak a kritikai elemzésre, felismerve a társas befolyásolás (például konformitás, sztereotípiák) rejtett mechanizmusait, ami javítja a problémamegoldó és döntéshozatali készségeket. Fejlődik továbbá a kommunikációs kompetencia, különösen a konfliktuskezelés és a meggyőzés terén, valamint az önreflexiós készség, amely segít az egyénnek saját társadalmi szerepeinek és előítéleteinek tudatosításában. Végül a tárgy megalapozza a módszertani kompetenciákat is, mint a társadalomtudományi adatok értelmezése és az önálló kutatómunka alapjai, amelyek elengedhetetlenek a szakmai érveléshez és a stratégiai tervezéshez
