A szigorlat anyagát egyetemes történelemből az ókori Kelet történetétől Napóleon bukásáig, a waterloo-i csatáig, 1815-ig tartó időszak képezi. Magyar történelemből a honfoglalástól ugyancsak 1815-ig tartó diplomácia-, társadalom-, gazdaság-, had-, művelődés- és eszmetörténeti események és összefüggések jelentik a szigorlat tárgyát. A szigorlathoz tartozó kötelező és ajánlott források és szakirodalom anyagát, továbbá a tételjegyzéket minden hallgató a történelem szakos tanulmányai kezdetén megkapja. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll, értékelése 3 fokozatú: kiválóan megfelelt – megfelelt – nem felelt meg. A szigorlat sikeres letétele az előfeltétele a hallgató további tanulmányainak.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Az egyetemi tanulmányaik megkezdésekor, az aktuális tananyaggal együtt átadva a hallgatóknak.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    tudása: történeti ismeretszerzés sajátosságai; a legfontosabb események időpontja, helyszíne, személyei; összefüggések felvázoltatása; fogalommagyarázat; forrásismeret és forráskritika; szakirodalom és népszerűsítő művek megkülönböztetése; történelmi fogalmak idő- és térbeli megkülönböztetése.

b)   képességei: ismeretanyag szintetizálása; memóriafejlesztés; képes történelmi gondolkodásra, a saját történelmi tudatos formálására; a történelmi folyamatok, események, személyek, jelenségek több szempontból történő értelmezésére; a lényeges dolgok megkülönböztetése; az egyes események ok-okozati viszonyának ismerete és átlátása.