A történelemfilozófia célja az antik és középkori történelemkoncepciók ismertetése mellett elsősorban a modern történelemfilozófiai viták, irányzatok feldolgozása. A keresztény üdvtörténet szekularizációjaként is felfogható szubsztantív történelemfilozófiai rendszerek Condorcet-tól Hegelen át Marxig vagy Teilhard de Chardinig éppúgy szerepelnek témaként, mint a historista és historicista történelemkoncepciók (pl. Herder, Burckhardt, Croce, Spengler) vagy a kortárs irányzatok (pl. annalisták, strukturalisták, analitikusok, hermeneuták).

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Arendt, H.: A sivatag és az oázisok, Budapest: Gond–Palatinus, 2002.

Bultmann, R: Történelem és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994.

Huoranszki F. (szerk.): Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris–Láthatatlan Kollégium, 1998.

Löwith, K.

: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei, Budapest: Atlantisz, 1996.

Manent, P.: Politikai filozófia felnőtteknek. A demokratikus társadalom látlelete, Budapest: Osiris, 2003.

Mannet, P.: A liberális gondolat története, Pécs: Tanulmány, 1994.

Strauss, L. – Cropsey, J. (szerk.): A politikai filozófia története I-II, Budapest: Európa, 1994.

Strauss, L.: Természetjog és történelem, Budapest: Pallas Stúdió–Attraktor Kft., 1999.

Taubes, J.: Nyugati eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 2004.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)     tudása

Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről. Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problém

ákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.

b)    képességei

Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére. Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes. A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni. Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni. Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.